Századok – 2014
MŰHELY - Lakatos Bálint: Mezövárosi és falusi önkormányzati testületek Magyarországon a késő középkorban II/495
500 LAKATOS BÁLINT nyítékaival: például a tiszavarsányi bíró viszi fel 1476-ban Szabolcsba Kállai Jánosnak a varsányiak által küldött egy hordó bort.35 Azaz a város testületét a közösség választja, de a földesúr maga nevezi ki közülük a bírót, vagy legalábbis ő avagy tiszttartója erősíti meg.36 A testület, azaz a bíró és az esküdtek tisztségüket egy évig viselték, tisztújításra tehát évente került sor. Ahogy Máramarossziget 1548. évi, középkori eredetű statútuma is rögzítette: „3. Ugyanezen Sz. György napján közönséges akaratbul mindnyájan választunk előttünk járó és gondviselő bírót, valakit akarónk. 4. És ez bíró mellé négy esküdt biró választatik; kettő közönséges néptül és az kettei az 24 tanácsiul és az birótul választatik. 5. És ez főbírót, és a négy esküdtet, melyek immár megvannak választatva, az plébános megesküti őket, hogy mind Istennek, mind királynak és szegénynek Isten szerént ítélnek, igaz törvényt szolgáltatnak.”37 Az éves tisztújítási nap tehát ebben a mezővárosban Szent György napja (április 24.) volt, és nyilván a középkori gyakorlat is ez lehetett. E napnak az országterület nagy részén — ott, ahol a budai (tárnoki) jogot alkalmazták38 — gyaníthatóan sok helyen kiemelt szerepe volt; általában ekkor tarthatták a magisztrátus választását.39 De ezt a forráshiány miatt a vizsgált települések jó részében nem tudjuk tételesen igazolni, és óvatosságra int, hogy a szabad királyi városok esetében a tisztújítás időpontjai jókora eltéréseket mutatnak karácsonytól húsvétig. Például Kassán a 16. század közepétől vízkereszt napja (január 6.), de korábban január második felében tartották: Agnes-napkor (január 21.), Pál fordulása (január 25.), valamint Fábián és Sebestyén ünnepén (január 20.).40 Nagyszombatban húsvéthétfőn41 — ez ráadásul mozgó ünnep, így nem azonos hosszúságúak a hivatali ciklusok —, Kolozsvárott pedig karácsony napján (december 25.) történt a tisztújítás.42 Más városokban az újkorban karácsony, újév, Szent János napja (december 26.) is előfordult,43 de lehetett akár a helység védőszentjének ünnepén, például a Békés megyei Endrődön a 18. században Szent Imre napján (november 5.).44 Annyi bizonyos, hogy a tisztújítás napja még a legnagyobb városokban is a mezei munkákhoz kapcsolódott, azaz húsvéttól az aratás befejezéséig vagy a szüret végéig általában nem tartottak tisztújítást, ennek a hagyományos időszaka a téli-tavaszi félév volt.45 35 DL 56002. 36 Buda bírója is megerősítendő: Buda 24.§ (316), Kapronca bírója (Zágráb mintájára) bemutatandó a királynak: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. Ed. Georgius Fejér. I-XI. Budáé 1829-1844. (továbbiakban: CD) IX/2. 496. 37 Corp. stat. III. 551. 38 Buda 32.§ (320-321) 39 Hajnik Imre: A magyar bírósági szervezet és perjog az Árpád- és a vegyes-házi királyok alatt. Bp. 1899. 85-86. 40 H. Németh /.: Kassa i. m. 8. 41 Uo. 42 Corp. stat. I. 176. (1537-es statútum) 43 Csizmadia Andor: A magyar városi jog. Reformtörekvések a városi közigazgatásban. Kolozsvár 1944. 60. 44 Tárkány Szűcs E.: Népszokások i. m. 240. 45 Vö. Gulyás L.: Önkormányzat i. m. 88.
