Századok – 2014
MŰHELY - Tóth Valéria: Szempontok a 13-14. századi nemzetségnevek értékeléséhez II/471
492 TÓTH VALÉRIA kapcsolódó úgynevezett „kettős nemzetségnév” egyetlen esetben sem jelentkezik birtok neveként, csupán az egyes összetételi elemei szerepelnek ilyen funkcióban (ahogyan az első idézetben látható Beche helynév, amivel a nemzetség István királytól eredeztetett ősi öröklött birtokát jelöli meg). Ez utóbbi példákban tehát a variálódó szerkesztésmód a korábban látotthoz hasonlóan Becsegergely ~ Becsegergelyi, Bogátradvány ~ Bogátradványi nexusnévre utal. A genusnév végén feltehető -i képzőnek olykor szintén a nyomára akadhatunk. A „Rátát nembeli Fulkmár fia Pál nemes férfiú [...] rokonainak, ugyanazon Rátóti nemzetségből való Rátót fiainak, Péternek és Tamásnak” (nobilis vir Paulus filius Fulkomary de genere Ratholth [...] Petro et Thome filys Ratholdi de eadem generacione Ratholdi cognatis suis)110 variánsainak értékelését azonban problematikussá teszi az, hogy a de generatione Ratholdi -i elemét latin genitívuszi végződésnek is tarthatjuk — „Rátót ugyanazon nemzetségéből való Rátót fiainak, Péternek és Tamásnak” —, ez esetben pedig az adat az itt vizsgált kérdésben természetesen nem vehető figyelembe. Talán kevésbé érinti ez a nehézség a Győr nemzetséghez tartozó István fia Óvári Konrád okleveles említéseit — „Győr nembeli István fia Konrád mester” (magister Corrardus filius Stephani de genere Jeur),111 „Győri nembeli István ispán fia Konrád mester [...] Győri nembeli Ders fia Ders mesternek” (magister Corraldus filius Comitis Stephani de genere Jeury [...] magistro Ders filio Deers de genere Jeury),112 „Győr nembeli István fia Óvári Konrád mester” (magister Corrardus de Owar filius Stephani de genere Yeur)113 —, hiszen a Jeury aligha lehet latin genitívuszi végződéssel álló névforma. Ebben a megfogalmazásban tehát nagyobb bizonyossággal tehetjük fel a Győi— Győri beszélt nyelvi nexusnév latin nyelvű rögzítését ’a Győr nemzetséghez tartozó’ jelentésben. A fentiek alapján tehát úgy gondolom, hogy a nemzetségnevek mint nexusnevek élő, beszélt nyelvi formái Győr ~ Győri, Csák ~ Csáki struktúrájúak lehettek. Az -i elemükben pedig ugyanazt a személynévképzőt kereshetjük, amelyek a Lőrince ~ Lőrinci ( Lőrinc) típusú családnevekben is feltűnnek. E képzőelem az -é birtokjellel azonos gyökerű (attól hasadással különült el),114 * s a személyneveken elsődlegesen a szakirodalom szerint az apa nevéhez kapcsolódó, tulajdonképpen birtokviszonyt (leszármazotti viszonyt) kifejező képzőelemként jelentkezett.116 Egyes szakmunkák azonban azt sem mulasztják el megem110 1290: HO VII. 212., ÁSz. 670. 111 1295: ÁÚO XI. 577., ÁSz. 335. 112 1296: ÁÚO XII. 591., ÁSz. 335. 113 1297: ÁÚO XII. 613., György GyTörténeti földrajz i. m. IV 172., ÁSz. 335. 114 Az -é birtokjel viszonyrendszerének történetéhez, funkcionális sokféleségéhez 1. Korompay Klára: A névszójelezés. In: A magyar nyelv történeti nyelvtana. I. A korai ómagyar kor és előzményei. Főszerk. Benkő Loránd. Bp. 1991. 259-283.; Tóth Valéria: Egy sajátos morfológiai jelenség a régi magyar helynévadásban. Az -é birtokjel helynévalkotó szerepéről. Helynévtörténeti Tanulmányok 5. (2010) 17-32. 116 A személynevekben megjelenő „patronymicon-képző” morfológiai, jelentéstani viselkedéséhez 1. Korompay Klára: Az ómagyar személynévrendszer alaktani kérdéseihez. In: Név és társadalom. A III. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai. Szerk. Hajdú Mihály, Rácz Endre. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 160. sz.) Bp. 1981. 37-39., illetve Benkő Loránd: Név és történelem. Tanulmányok az Árpád-korról. Bp. 1998. 166-167.
