Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás: "Medicina contra peccata mundana" Késő középkori főúri misealapítványok II/443
KÉSŐ KÖZÉPKORI FŐÚRI MISEALAPÍTVÁNYOK 455 A Máriának felajánlott misék megoszlása Ünnep db % N agyboldogasszony 9 27 Szeplőtelen fogantatás 3 9 Fájdalmas Szűzanya 3 9 Gyümölcsoltó Boldogasszony 2 6 Sarlós Boldogasszony 1 3 Mária közelebbi meghatározás nélkül 15 45 Összesen 33 100 Mária fölényesen utasította maga mögé a többi szentet a miserendelések során: a Szentháromság tiszteletére felajánlott 18, a Szent András apostolnak felajánlott 17 mise mennyisége együttesen haladta csak meg a Szűzanyának ajánlott misék számát. A további szenteknek ajánlott miseszándékok előfordulása pedig — amint a fentebbi összefoglaló táblázatból kitűnik — még alacsonyabb értékeket, valamint jelentős szóródást mutat: összesen 41 különböző miseintenciót találunk. Magától értetődő, hogy elsősorban saját vagy családtagjaik védőszentjeinek ajánlottak fel miséket az alapítók. Az Újlaki Lőrinc veszprémi alapítványában feltűnő Szent Miklós ugyan valóban a korszak egyik kedvelt szentje volt, ám mégis sokkal kézenfekvőbb a bosnyák herceg választása mögött édesapja, Miklós bosnyák király (11477) emlékét sejteni. Hasonlónak lehetünk tanúi Szapolyai István özvegye és fiai 1510-es miserendelése tekintetében. A vizsgált teljes forrásbázisban mindössze itt feltűnő Szent Imre bizonyosan István bátyjára, Imre nádorra (41487) utal. E tekintetben utolsó példaként az ugyancsak egyszer megjelenő Szent László titulust említem. Köztudott, hogy a 15. századtól kezdődően a magyar szentek panteonjában László király az államalapító Szent Istvánt és fiát, Imre herceget is megelőzte,47 azonban a Kanizsai László rendelte (1501) misék közt feltűnő Szent László király nézetem szerint sokkal inkább saját és édesapja védőszentjével hozható elsődlegesen összefüggésbe. A szentek kiválasztását az egyéni elkötelezettségen és a családi tradíción kívül a megadományozott egyház patrociniuma is befolyásolhatta. A Maróti János macsói bán által a Szent György tiszteletére szentelt dombói bencés apátságban alapított napi misét a monostor patrónusának tiszteletére celebrálták. Szerdahelyi Dersfi Márton esetében a saját és az egyházi intézmény védőszentje azonos volt. A korábbi lovászmester ugyanis a família temetkezőhelyén, a szerdahelyi pálos kolostorban Szent Márton dicsőségére kápolnát emelt, s alapítványában úgyszintén Márton tiszteletére rendelt gyászmiséket. Kanizsai György nándorfehérvári bán (1505) Szent Farkas, Szent Jeromos, Szent Lázár és Szent Márta tiszteletére hozott létre alapítványt. A ritka patrocinium kap47 A késő középkori Szent László kultuszra (további irodalommal) 1. Fedeles Tamás: „Ad visitandumque sepulchrum sanctissimi regis Ladislai”. Várad kegyhelye a késő középkorban. In: „Köztes-Európa” vonzásában. Ünnepi tanulmányok Font Márta tiszteletére. Szerk. Bagi Dániel - Fedeles Tamás - Kiss Gergely. Pécs 2012. 164-166.
