Századok – 2014

TANULMÁNYOK - Fejérdy Gergely: A belga-magyar hivatalos kapcsolatok első évtizede I/35

összegnek a behajtása az egyezmény aláírásakor már nagy részben teljesült. Ezzel párhuzamosan az 1920-as évek végétől Budapest a kereskedelmi kapcsolatokra fektetett nagyobb hangsúlyt. 1929-re Magyarország már közel 11 millió pengő értékben exportált Belgiumba, miközben az import 8 millió pengő volt.41 Budapest megpróbálta kihasználni a kereskedelmi lehetőségeket, de az 1929-ben kirobbanó világgazdasági válság ezt néhány évre megakasztotta.

A külképviselet az első években visszafogott aktivitást mutatott, aminek a legfőbb oka az állandó személyi bizonytalanság volt. Woracziczky Olivér brüsszeli állomás helyén, alig több mint egy évet töltött, amikor 1923. július 20-án áthelyezték Londonba.42 Belgiumban az ideiglenes ügyvivői teendőket a brit fővárosból érkező Mengele Ferenc43 vette át. Ezt a változást azonban alig hat hónap múlva újabb követte. 1924. február 29-dikével visszahelyezték ugyanis Woracziczkyt Brüsszelbe.44 A Belgiumba visszaérkező diplomatát azonban édesapja betegsége, illetve a Magyarországtól elcsatolt területeken található családi birtokok ügye teljesen lefoglalta. Rendszeresen szabadságra utazott, 1925-ben, megrovást is kapott, mert engedély nélkül túllépte a számára megszabott szabadságkeretet. A külképviselet így legtöbbször nem diplomáciai rangú személyre volt bízva. A követség ilyen formában hatékony munkát nem tudott végezni és a kétoldalú kapcsolatokat sem volt képes jelentősen fejleszteni. Ezen a téren csupán 1926-tól figyelhető meg változás.

A BELGA-MAGYAR HIVATALOS KAPCSOLATOK ELSŐ ÉVTIZEDE 41

A budapesti belga követség Jacques Davignon őrgróf vezetése alatt

1926. február 15-én Brüsszelben Jacques Davignon őrgrófot45 nevezték ki ügyvivőnek Budapestre. A diplomata 1926. március 29-én adta át megbízó levelét Walkó Lajos kereskedelmi miniszternek, aki ideiglenesen a külügyminisztérium vezetésével is meg volt bízva.46 A magyar politikus a hivatalos formalitások után több mint egy órán át beszélgetett az új belga ügyvivővel. Davignon jelentéséből kiderül, hogy Walkó leginkább gazdasági téren szeretett volna további aktivitást elérni.47 A belga követség harminckilenc éves, új vezetőjét megérkezésétől kezdve szimpátia övezte Magyarországon. Budapesten díjazták, hogy Belgium egyik befolyásos katolikus arisztokrata családjának tagja került a ma41 MNL OL K 69 KüM Gazdaságpolitikai osztály, 625.cs. I/C-2, f.1137.

42 MNL OL K 85 KüM Brüsszeli követség és konzulátus iratai, 1. cs. 1920-1928, 10466/lb/1923, Bp. 1923. jún. 27.

43 Mengele (később Marosy) Ferenc (1893-1986) 1919-től volt külügyi szolgálatban. London volt az első állomáshelye, ahova 1922-ben érkezett. 1923-ban innen került Brüsszelbe. 1924-től ismét Londonban dolgozott. A II. világháború végéig jelentős diplomáciai karriert futott be. 1946-tól Madridban telepedett le és 1949-től Budapest beleegyezése nélkül, magyar követi minőségben tevékenykedett 1969-ig.

44 MNL OL K 85 KüM Brüsszeli követség és konzulátus iratai 1. cs. 535/lc/1924, Bp. 1924. ápr. 30.

45 Jacques Davignon (1887-1965), Julien Davignon, belga külügyminiszter fia volt. 1911-től állt a brüsszeli diplomácia szolgálatában. 1919-tól részt vett az I. világháborút lezáró békekonferencián, illetve a Szövetséges Legfelsőbb Tanácsban Belgium delegációjának tagja volt. 1922 és 1925 között Henri Jaspar és Paul Hymans külügyminiszterek kabinetjét vezette. Budapest után Varsóban és Berlinben szolgált követként. 1952-ben vonult nyugdíjba.

46 MTI, Hírarch., 1926. márc. 29. 5.

47 ADRB, Hongrie, correspondences générales, dossier 2. 1926-1929, 279/109. Bp. 1926. márc. 29.