Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Fejérdy Gergely: A belga-magyar hivatalos kapcsolatok első évtizede I/35
illetve a magyar elit keresztény-nemzeti elkötelezettsége is ezt erősítette. Belgium esetében ráadásul a Szentszék konkrétan kérte, hogy a belga katolikus egyház legyen Magyarország segítségére.27 A nagy befolyással rendelkező Désiré- Joseph Mercier, majd 1926 után utódja Joseph-Ernest Van Roey, mecheleni érsekek ennek a kérésnek eleget téve különböző módon is kiálltak a magyarok ügye mellett. így megpróbáltak Magyarországról pozitív képet sugallni a katolikus politikai, gazdasági illetve sajtó körökben. Woracziczky jelentéseiben ezt több ízben is megerősítette.28 Több katolikus párti politikus is kiállt a magyarok mellett, bár korántsem mindenki.29 A befolyásos belga államférfiak között Henri Carton de Wiart bárót tartották Budapesten például magyarbarátnak. A politikus jó viszonyt ápolt ugyanis az Albert királlyal rokoni kapcsolatban lévő Apponyi Albert gróffal.30 A mecheleni érsekek és a belga katolikusok Magyarország melletti kiállása azonban a leginkább az elesettek felkarolásában mutatkozott meg.31 A legismertebb konkrét tett, a nehéz sorsú magyar gyermekek befogadása volt. Ez az akció az ebben az időszakban jól működő holland-magyar példa alapján, magyar egyházi kezdeményezésre indult el.32 A Magyarországról érkező megkeresésre pozitívan reagáló Mercier bíboros létrehozta a „Hét Hongaarsch Kinderwerk” szervezetet33, amit a thurnhouti esperesre, Johannes Jansenre bízott. A kölcsönösen nagy érdeklődésnek köszönhetően 1923 és 1930 között 21542 magyar gyermeket láttak vendégül hosszú hónapokra, esetenként évekre belga családok. Ez az akció több volt, mint egyszerű jótékony gesztus, hiszen hozzájárult az I. világháború idején elmérgesedő és utána sokáig feszült belga-magyar viszony oldásához. Ezt jól kifejezte a magyar Gyermekvédő Liga szervezésében Habsburg Albrecht királyi herceg bruges-i látogatása alkalmával elhangzott beszéd: „Belgium nemes lelkű népe volt az első, mely fátyolt takart a gyűlölködésre, és elfelejteni igyekezett a múltat s a háborúnak mérhetetlen szenvedéseit, és példát statuálva az egész világnak, megnyitotta a vendégszerető kapuit egy volt ellenfél gyermekeinek. Szándékosan mondtam ellenfelet és nem ellenséget, mert a magyar nép sohasem viseltetett ellenséges érzülettel a belga nép iránt.”34 A BELGA-MAGYAR HIVATALOS KAPCSOLATOK ELSŐ ÉVTIZEDE 39 27 MNL OL, K 63 KüM Politikai osztály Általános iratai, 22 cs. Hedry István levele Apor Gábornak, Brüsszel, 1932. feb. 13. 28 MNL OL K 66 KüM Sajtó- és kulturális osztály, 23 cs. 28/1924/pol. Brüsszel, 1924. szept. 19. 29 Henri Jaspar külügyminiszter esetében például nem lehet feltétlen magyarbarátságról szólni. Herremanns, B.: Guerres de cabinets i.m. 133. 30 Pl. 1931-ben nagysikerű előadást tartott Apponyi Brüsszelben. MNL OL K 63, 22. cs. 4/7. t. 10/pol/1931. Brüsszel, 1931. ápr. 2. 31 Már 1919-ben 1,3 millió belga koronát gyűjtöttek össze Brüsszelben a kommunizmus és a román megszállás által kifosztott Budapest lakosságának, amiből jelentős mennyiségi élelmiszer vásárlására került sor. Vö.: Herman M. János: Gyermekmentés Belgiumban 1920-1923. Korunk, 3. (1998. X.) 12. 32 Hajtó Vera: „Drága Kisfiam! Leveled megkaptam.” A belga-magyar gyermekakcióban résztvevő családok levelezéseiből. Korall, 46. (2011). 115-116. 33 Magyarul: „Belgiumi Magyar Gyermeküdültetési Bizottság”. 34 MTI, Hírarch. 1927. nov. 11. 2-3.
