Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: A gróf és a herceg magánháborúja. (Szapolyai István és Corvin János harca a liptói hercegségért) II/387
420 NEUMANN TIBOR gyei zsoldossereg nem hagyta volna a rózsahegyi erőd felépítését. A csatavesztés után, tehát a fogságba esett kapitányok nélkül felsorolt húsz rótamester jelenléte arról árulkodik, hogy a lengyelek létszámát — mértéktartóan rótánként nem kétszázas, hanem százas átlaggal számolva209 — jóval 2000 fő fölé tehetjük. Magam emiatt arra gondolok, hogy a nádor zsoldosai már jóval a lengyelek félfogadása előtt megjelentek Liptóban, és a rózsahegyi erősség210 építésére már a hadjárat előtt sor került. És ha ezt már 1495 nyarának végén, őszének elején megtették, akkor még inkább érthető, miért a nádorhoz került a két uradalomból beszedett egyforintos adó. Mindez megmagyarázná azt is, hogy a herceg miért kockáztatta meg idegen zsoldosok toborzását. Ezt a lépését ugyanis Liptó és Árva megyék meglehetősen elzárt földrajzi fekvése, illetve középkori úthálózata teljesen megmagyarázza. Liptó megye legfontosabb útvonala a Vág völgyében haladt Turóc megyétől Rózsahegy, Szentmiklós és Újvár érintésével a Szepességig. Turóc megye felé az utat elzárta a nádor által Corvintól megszerzett Szklabinya vára, a Szepességben pedig már régóta ő volt az úr. A rózsahegyi erőd felépülésével megszűnt az összeköttetés Zólyom megyével, míg a gömöri utat Szapolyai vezető familiárisának, Koromházi Korom Bálintnak rokona, Cécei Lőrinc újvári vára ellenőrizte.211 Ha a rózsahegyi erősség már 1495 végére felépült, akkor maga a nádor volt az, aki a herceget arra kényszerítette, hogy az egyedüli szabad utat, a Likavától Árván át, az Árva völgyében Lengyelország felé haladó útvonalat felhasználva, onnan erősítse meg várait. Ez még inkább megmagyarázná azt a korábban is felvetett lehetőséget, hogy az amúgy is eladósodott királyfi egyáltalán nem kívánt a Felső Részeken az ország és királya ellen lázadni. A jelentős zsoldossereg toborzására a nádor várható támadása kényszerítette, aki szerette volna végre megszerezni a herceg által 1494 nyarán papíron neki adott két várat, hiszen erre való jogát a király is megerősítette. Ezt a megfontolást természetesen az is alátámaszthatja, hogy a herceg által toborzott haderő egy lázadáshoz nem volt elegendő: a liptói események így a horvátországi történésekkel nem álltak szoros összefüggésben, legfeljebb azzal, hogy az uralkodó a lokális konfliktusban a nádor oldalára állt, még inkább növelhették a Horvátországban tartózkodó herceg ellenérzéseit. Nem világos a konfliktus rendezésének mikéntje sem. Feltűnő, hogy a győztes mezei ütközet után a nádor nem aratta le győzelme gyümölcseit, hanem serege egy részét azonnal hazaküldte, míg hamarosan maga is elhagyta a küzdelem színhelyét, igaz, a nem olyan távoli Bajmócról figyelte az eseményeket. Mint láttuk ráadásul, a győzelme nem lehetett oly mérvű, mint amilyenre leveleiben a városoknak utalt: sem Likavát, sem Árvát nem foglalta el, azokban 209 A lengyel róták létszámára 1. The Oxford Encyclopedia of Medieval Warfare and Military Technology I. Ed. Clifford Rogers. Oxford 2010. 201. — Eszerint a róták létszáma a 15. században a tucattól 400-ig terjedt, de a század végére 200 főben állapodott meg. (A munkára B. Szabó János hívta fel a figyelmemet, amit ezúton is köszönök.) 210 Rózsahegyen a 14. század végén állt egy castellum, de ennek kapcsolata az 1496-ban említett bastia-val teljesen bizonytalan. Az előbbire 1. Koppány Tibor-. A középkori Magyarország kastélyai. (Művészettörténeti füzetek 26.) Bp. 1999. 204. 211 Nem kizárt ugyanakkor, hogy már ekkor a nádor kezén volt, 1. alább.
