Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: A gróf és a herceg magánháborúja. (Szapolyai István és Corvin János harca a liptói hercegségért) II/387
SZAPOLYAI ISTVÁN ÉS CORVIN JÁNOS HARCA A LIPTÓI HERCEGSÉGÉRT 415 változás, aki 1492-ben András és Mihály testvére, Kisevich Gáspár szolgálataira tekintettel felmentette a települést és birtokosait a vártól való függés alól.170 András a következő évben királyi palotásként mutatható ki,171 de az ezzel járó feladatkör természetesen nem zárta ki a herceg egyidejű szolgálatát. Midőn 1494 nyarán Corvin visszaszerezte Árva várát Haraszti Ferenctől, annak élére a horvát Plavnai Benkovic Gergely mellett Andrást nevezte ki.172 A tisztségben mindössze fél évig, 1495. február 2-ig maradtak,173 s időközben, 1494 őszén ő felügyelte Corvin besztercebányai vagyonának az átadását Thurzó Jánosnak.174 A toborzás feladatát ugyanakkor a herceg vélhetően nem csak jó helyismerete és hűsége miatt bízta rá: úgy tűnik, hogy Horvátot árvái leváltása után rögtön áthelyezte a szomszédos Likavába, még ha erről csak későbbi adataink is maradtak, míg Árva élére ekkor nevezhette ki a közismert előkelő nemest, a nem oly régen még a Szörényi bánságot betöltő Gyarmati Balassa Ferencet.175 A nádorhoz újév táján már eljuthatott a toborzás híre: 1496. január 2-án arra utasította a földesurasága alá tartozó Késmárkot, hogy várható érkezésére tekintettel építsenek istállókat, halmozzanak fel készleteket, és senki ismeretlent ne engedjenek be a városba.176 A levélből nyilvánvaló, hogy ekkorra a nádorban már megfogant a herceg utolsó várai elleni hadjárat gondolata, és a szokottnál jelentősebb kísérettel kívánt Késmárk felé vonulni. Nem volt azonban mindegy, hogy a csatát milyen sereggel és milyen megítéléssel vívja meg. Bármennyire is érthető volt Corvin lépése, a külföldi zsoldosok behívása — annak jól ismert kockázatai miatt — szükségszerűen védhetetlen volt az uralkodó és az udvar előtt, különösképpen, mivel aggasztó hírek kezdtek szivárogni a herceg horvátországi szervezkedéséről. A nádornak következésképpen nem kellett ezúttal magánháborút folytatnia. Talán nem tévedünk nagyot, ha azt feltételezzük, hogy a toborzásról az ő egyik küldönce értesítette az ekkoriban Bácsról Valpóra utazó királyt.177 Az udvar a fenyegetést, amelyet talán a küldönc a nádor érdekeinek megfelelően ki is színezett, komolyan vette: január 18-án a Felső Részek városaihoz intézett parancslevelében Ulászló tájékoztatta a címzetteket, hogy Corvin herceg Lengyelországban hadakat gyűjt, „minden gonosztevőt és bármilyen rendű s rangú gazembert a zsoldjába fogad”, azzal a céllal, hogy az országba betörjön és ott velük pusztítson. Közölte, hogy már úton van a Felső Részekre, de megérkezéséig azok védelmét Szapolyai István nádorra bízza.178 Az uralkodó azonnal háta mögött hagyta Valpót, és Verőce-Babócsa- Szombat -170 DF 231 859. 171 Uo. 172 Vö. DL 105 308. 173 1495. febr. 2. Gyula: DL 105 310., vö. még DL 105 309. 174 DF 276 223. 175 Személyére legutóbb 1. Horváth Richárd: „Gradus ad parnassum”. A Gyarmati Balassa család a kései középkorban. In: Zborník z medzinárodnej konferencie Modry Kamen. Jún 2012. Rod Balasovcov v 13. az 19. storocí. Zostavili Helena Ferencová a Erika Antolová. Modry Kamen 2013. 32-36. — Árvái várnagysága mindeddig nem volt ismert a szakirodalomban. 176 Szapolyai okit. I. 225. 177 A király nov. 4-én még Bácson, 15-án már Valpón tartózkodik: DF 247078., DF 248701. 178 1496. jan. 18.: DF 216 026. (Bártfának, regesztája: Bártfa 3236. sz.), DF 229 091. (Eperjesnek). Utóbbi kiadása: Rukovet 94-95.
