Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Feld István: A magánvárak építésének kezdetei a középkori Magyarországon a régészeti források tükrében I. II/351
MAGÁNVÁRAK ÉPÍTÉSÉNEK KEZDETEI A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON 367 ségek őrségeinek ismert vagy feltételezhető létszáma nem tette lehetővé a közlekedés érdemi kontrollját, s erről írott források sem szólnak. Más kérdés, hogy milyen veszélyt jelentett egy katonai egységnek, ha maga mögött hagyott egy ellenséges (de nem feltétlenül az út mellett közvetlenül emelt) várat.91 Úgy véljük, a korszak magánvárai esetében nem is kell ilyen, részben akár „közfunkciónak” is nevezhető szerepkörrel számolni, azok hadászati feladata elsősorban saját maguk, s persze az adott erősségben tartózkodók és az ott elhelyezett anyagi javak, értékek védelme lehetett. Részben ehhez kapcsolódik a várak „láthatóságának” kérdése, mellyel először Pusztai Tamás, majd újabban Szörényi Gábor András foglalkozott behatóbban.92 Figyelemre méltó, de további kutatások nélkül még korántsem általánosítható megállapításaik93 ellenére nem állítható, hogy egy várat feltétlenül látni kellett egy adott útról, a saját vagy a szomszédos birtokról - a helyválasztásban véleményünk szerint a jó védhetőség bizonyára sokkal fontosabb szerepet játszott. Természetesen a magánföldesúri hatalom reprezentációjának, sőt demonstrációjának látványos eleme volt a feltűnő elhelyezkedésű, sokak által és sokáig, nagy területről látható erősség, melyre többek között a nógrádi Salgó hozható fel példaként. A környékbeli utak ellenőrzésére ezek azonban éppúgy alkalmatlanak voltak, mint a hasonlóan messziről látható vértesi Csókakő.94 Ellenpéldaként ugyanakkor a nagy valószínűséggel Aba Amadé által építtetett gönci erősség említendő - az abaúji tartományúr minden bizonnyal nem egy hegyvonulat mögött választott volna helyet várának, ha hatalmát ezzel is állandóan demonstrálni kívánta volna a Hernád völgyében.95 Egységes megoldásokkal tehát véleményünk szerint a téren semmiképp sem számolhatunk. Az erődítések hadászati szerepét illetően ugyancsak Szörényi Gábor András fogalmazott meg újabb kutatási szempontokat, utalva a külső védővonalak, elővédőművek eddig figyelmen kívül hagyott jelentőségére.96 Az egyes építmények aktív és passzív védelmi lehetőségeit azonban csak további, esetleg modellkísérletekre is kiterjedő egyedi, régészeti adatokkal is alátámasztott elemzésekkel véljük tisztázhatónak.97 91 Erre az adattárának funkció-megjelölései mellett Fügedi Erik Berencset (Branc) hozza fel példaként: uo. 60., 108. 92 Pusztai T.: A keleméri Mohosvár i. m. 39-64., Szörényi Gábor András'. Cserépvár kutatásának eredményei. Castrum 7. (2008:1. sz.) 137-154., továbbá legutóbb Szörényi G.A: Gondolatok i. m. 34-54. 93 „Vitathatatlan, hogy a vár szinte mindig uralkodik a tájon és vonzza a tekintetet” - Szörényi G.A.-. Gondolatok i. m. 50. 94 Csókakőről kutatója kezdetben még úgy vélte, hogy a vár a tőle több kilométerre nyugatra húzódó Fehérvár-Mór közötti hadiutat ellenőrizte volna: Hatházi Gábor: A Csákok vára. In: A 700 éves Csókakő. Szerk. Béni Kornél. Csókakő 1999. 22. Álláspontjának korrekciója az erősség új történeti monográfiájában: Hatházi Gábor: Csókakő vára az írott és a régészeti források tükrében. In: Béni Kornél - Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Hatházi Gábor: Csókakő a harmadik évezred küszöbén. Csókakő 2010. 15-151. 95 Nováki Gy. - Sárközy S. - Feld /.: Borsod-Abaúj- Zemplén i. m. 46-48. 96 Szörényi G.A.: Gondolatok i. m. 51-55. 97 Érdemes lenne ebből a szempontból megvizsgálni az Albert osztrák és stájer herceg 1289. évi nyugat-magyarországi hadjárata (a „Güssinger Fehde”) által érintett több mint 30 erősséget, 1. erre: Wolfgang Meyer: Der Burgenbau zur Zeit der Herren von (Güssing) Güns im heutigen Burgenland. In: Die Güssinger. Beiträge zur Geschichte der Herren von Güns/Güssing und ihrer Zeit. (Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland 79.) Eisenstadt 1989. 209-352.
