Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Feld István: A magánvárak építésének kezdetei a középkori Magyarországon a régészeti források tükrében I. II/351
360 FELD ISTVÁN pusú” vagy „kővárakat” időben érdemben megelőző egységes magánbirtoklású erődítmény-csoport egykori megléte.48 Ennek kapcsán kell megemlítenünk az általános, köztörténeti eseményekkel való érvelés további példájaként azt a megfigyelést is, miszerint a tatárjárás után kialakult mezőföldi (és netán a nagyalföldi?) kun szállásterületeken szórványosan ugyancsak előfordulnak az írott említéseket nélkülöző, de a kutatás által az Árpád-korra helyezett, bár közelebbről még nem vizsgált egyszerűbb erődítések.49 De itt kell szólnunk még a hasonló forrásadottságú székelyföldi erősségek egy — ásatással ugyan még kevéssé kutatott —jelentősebb csoportjáról is, ahol azok korhatározása, s egyúttal magán- vagy közösségi várként való meghatározása alapvetően a székelyeknek az adott területre való betelepedéséről vallott álláspontok függvénye.50 Ugyanakkor rendkívül meggyőző, de sajnos még szintén kevéssé számszerűsíthető — illetve számszerűsített — Zsoldos Attila újabb tézise az 1264-65. évi belháborút követően, az 1270-es évektől feltételezett magánvár-építési lázról.51 A szerzőnek a várépítkezések ütemének fokozódására vonatkozó megállapítása lényegében megegyezik Fügedi Erik és az erdélyi loan Marian 'J’iplic más-más forrásbázison alapuló tételével,52 sőt már korábban magunk is úgy véltük, a magánvárak egy jellegzetes, a településektől távolabb emelt, sokszor „extrém” földrajzi környezettel jellemezhető csoportja elsősorban a 13. század utolsó (s a 14. század első) évtizedeiben épülhetett.53 Horváth Richárd várépítési engedélyekkel kapcsolatos kutatásai ugyancsak a várak számának gyors növekedésére utalnak 1270 után.54 Mindezen álláspontok azonban ma még nagyrészt csak az írott források mennyiségének növekedéséből adódó, általában közvetett adatokon alapulnak, sőt, sokszor csupán sejtések támogatta hipotéziseknek tekinthetők. Ide kell sorolnunk azt a feltevésünket is, hogy a legkorábbi magánvárak elsősorban a királyság nyugati, a 12. században már fejlett magánvár-építkezést felmutató ausztriai területekkel szomszédos vidékein keresendők. Hasonlóképp nem bizonyítható még közvetlenül az az elképzelésünk sem, miszerint a magánerődítmények legkorábbi formáját a falvakkal szorosabb kapcsolatban álló, általában egyszerűbb építmények alkothatták.55 48 A differenciáltabb megközelítés szükségességét az 1980-as évek vitái után már az addig a legmerevebb álláspontot képviselő Sándorfi György is felismerte: Nováki Gy. - Sándorfi GyA történeti Borsod megye i. m. 78. 49 így Fejér megyében többek között Hantos, Nagykarácsony-Ménesmajor I. és Sárszentágota - Kistó: Terei György - Nováki Gyula - Mráv Zsolt - Feld István - Sárközy Sebestyén: Fejér megye várai az őskortól a kuruc korig. (Magyarország várainak topográfiája 3.) Bp. 2011. 60-61., 77., 85-86. 50 L. erre Sófalvi A.: A székelység i. m. 247-248., Benkő E.: A középkori Székelyföld i. m. 51 Zsoldos Attila: Családi ügy. IV Béla és István ifjabb király viszálya az 1260-as években. (História könyvtár. Monográfiák) Bp. 2007. 136-137. 52 Fügedi E.: Vár és társadalom i. m. 25-27., loan Marian fiplic: Organizarea defensivá a Transilvaniei in evul mediu (secolele X-XTVj. Bucure§ti 2006. 53 L. erre elsősorban: Feld I.: Középkori váraink i. m. 207-208., s főképp: Feld, Der Beginn der Adelsburg i. m. 54 Horváth R.: Várépítés i. m. 92-93. 55 Feld I.: Középkori váraink i. m. 211-214. Minderről újabban kritikus megközelítéssel: Szörényi G. A.: Gondolatok i. m. 52-53.
