Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Pósán László: Vízszabályozás, mocsárlecsapolás és árvízvédelem a középkori Poroszországban II/335
348 PÓSÁN LÁSZLÓ klímaváltozás101 Európa nagy részén a csapadékmennyiség és az árvizek gyakoriságának növekedését eredményezte, így a vízelvezető árkok és a gátak ellenére sűrűbben előfordultak áradások, és emiatt a korábban lecsapolt területek sok helyen ismét mocsaras, vizenyős földekké váltak.102 Poroszországban is gyakoribbak lettek az árvizek. A 14. század második felében szinte évtizedenként sor került egy-egy nagy, pusztító áradásra, a 15. század első évtizedében pedig kettő is bekövetkezett. A Werder északi részein, a tengeröböl közelében, ahol az árvizeket nem egyszer a viharos szél miatt a tengervíz is súlyosbította, a földeket nem „csak” édesvíz árasztotta el. Ahol ilyen történt, ott az ár levonulása után is műveletlenül maradtak a telkek, mert a talajra került tengeri só — annak ellenére, hogy a Visztula-öböl vizének sótartalma nagyon alacsony volt — egy-két évre lehetetlenné tette a szántóföldi munkákat. Emiatt a 15. század elejétől a Visztula-delta északi részén néhány falu teljesen elnéptelenedett, lakói máshová költöztek.103 Folyó Főgát Paraszti porta Szárnygát Vízelvezető (határ) árkok Gyűjtőcsatorna („Wetering”, „Wetterung”) Hátsó gát Pfarrers Hieronymus Waldeau (1190-1495). Hg. Otto Günther. Zeitschrift für Westpreußische Geschichtsvereins 49 (1907) 222-251. itt: 239-240. 101 Erről ld. pl. Szántó Richárd: Természeti katasztrófa és éhínség 1315-1317-ben. Világtörténet 2005 tavasz-nyár; Pósán László: A középkori Európa válsága. Klímaváltozás, természeti katasztrófák, éhínségek, járványok, háborúk. Debreceni Disputa VII. (2009) 2. sz. 47-51. 102 Nitz, J.-H. -. Mittelalterliche Moorsiedlung i.m. 51. 103 Dlugokqcki, W.\ Die Gemeinschaften gegen Naturkräfte i. m. 295.
