Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Pósán László: Vízszabályozás, mocsárlecsapolás és árvízvédelem a középkori Poroszországban II/335
is földjeit alapvetően nem szántóként, hanem csak rétként s legelőként tudta hasznosítani. A legrégebbi, 1295-1299 közötti városi cenzusösszeírás tanúsága szerint a város magisztrátusa bizonyos földterületeket adott időre (általában 10 évre) bérbe adott a polgároknak, akik azt szarvasmarha tartására használták. 1298-ban Gerhard von Dulmen és egy bizonyos Hartwig 8 Hufe nagyságú legelőt vett bérbe a várostól évi 3% márkáért. Sander Prutenus 5 Hufe legelőterület után évi 2V2 márka bérleti díjat fizetett.20 (Poroszországban 1 Hufe = 30 hold: „...30 iugera unum mansum”. A mai területmérték szerint ez 16,8 hektárt jelentett.)21 Elbing város környéke alacsonyan fekvő terület volt, és a Visztula különböző ágai mellett még a Drausen tó is a közelében terült el. Földjeinek túlnyomó többségét tocsogós, vizenyős rétek alkották, melyekről sok esetben még vizet is kellett elvezetni ahhoz, hogy egyáltalán legelőként hasznosítani lehessen. Amikor 1298-ban 8 elbingi polgár évi 6V2 márka összegért 16 évre bérbe vette az úgynevezett „hosszú rétet” (longum pratum), annak egyik oldalát például már egy vízelvezető árok határolta.22 Ugyanebben az évben 23 másik elbingi polgár fejenként 2-2 holdat béreltek a várostól, de a bérleti díj fizetése alól 10 évre, amíg a vízelvezető árkokat ki nem építik, mentességet kaptak.23 Áradások esetén persze ezek a legelők pillanatok alatt víz alá kerültek. Ezért is rendelkezett úgy 1325-ben a városi tanács, hogy az ilyen földeken semmilyen épületet sem szabad építeni, és aki ezt megszegi, 3 márkányi büntetést köteles fizetni. Ezeket a területeket kizárólag rétként s legelőként volt szabad használni.24 25 1338-ban felmérték és összeírták a városhoz tartozó legelőket, ami azt bizonyítja, hogy Elbing életében még ekkor is a szarvasmarhatartásnak volt nagy szerepe, s nem a szántóföldi művelésnek.26 A várostól északra, a Frisches Haff felé elterülő részeken még 1400-ban is pásztorkunyhót (domus pastorum) említettek a források.26 A Német Lovagrend a porosz törzsi területek meghódítása és pacifikálása után látott hozzá a mocsaras, a legkisebb árhullám miatt is állandó fenyegetésnek kitett delta-vidék benépesítéséhez, a tervszerű kolonizációhoz, s ezzel együtt egy átgondolt, s módszeresen egyre kiterjedtebb árvízvédelmi és vízelvezetési rendszer (gátak, csatornák, zsilipek) kiépítéséhez.27 A 13. század végén, 338 PÓSÁN LÁSZLÓ 20 Arthur Semrau- Die älteste Zinsbuch der Altstadt Elbing 1295 bis etwa 1316. Elbinger Jahrbuch 4. (1924) 4-7. 21 Geometria Culmensis. Ein agronomischer Tractat aus der Zeit des Hochmeisters Conrad von Jungingen (1393-1407). Hg. Hans Mendthai. leipzig 1886. 22.; Pósán László-. A paraszti birtokok mérete és szolgáltatási kötelezettségei a középkori Poroszországban. Agrártörténeti Szemle XLVI. (2004- 2005) 1-4. sz. 27. 22 Arthur Semrau: Der Markt der Altstadt Elbing im 14. Jahrhundert. Mitteilungen des Coppernicus-Vereins für Wissenschaft und Kunst zu Thorn. 30 (1922) 5. 23 Semrau, A.\ Die älteste Zinsbuch i. m. 5. 24 Codex diplomaticus Warmiensis oder Regesten und Urkunden zur Geschichte Ermlands. Bde. I-IV Hg. Carl Peter Woelky, Johann Martin Saage, Viktor Röhrich, Franz Liedtke, Hans Schmauch. Braunsberg 1860-1935. (a továbbiakban: CDW) I. Nr. 219. 25 Arthur Semrau-, Die erste Vermessung der Bürgerwiesen in der Altstadt Elbing im Jahre 1338. Elbinger Jahrbuch 3 (1923) 116-118. 26 Semrau, A: Die älteste Zinsbuch i. m. 11. 27 Johnig, BErwerbspolitik und Wirtschaftsweise i. m. 144.
