Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Csákó Judit: A magyar-lengyel krónika és a hazai elbeszélő hagyomány II/287
A MAGYAR-LENGYEL KRÓNIKA ÉS A HAZAI ELBESZÉLŐ HAGYOMÁNY 307 szöveget: a meglehetősen konfúznak mondott elbeszélő forrást a 13. század második felére datálta, és feltételesen ismeretlen kis-lengyelországi (Krakkó környéki) egyházi személyhez kötötte.71 Ezen elképzelésekkel szemben a forrás genezisét részletesen tárgyaló, a kútfőt a 13. század első felére helyező Ryszard Grzesik nézete tűnik a szakirodalomban a leginkább elfogadottnak.72 A történeti munka a lengyel történész szerint az 1220-1230-as években születhetett Kálmán szlavón herceg (1226-1241), korábban halicsi király (1214-1219, 1219-1221) udvarában. A feltételezése szerint magyar területhez, ezen belül is a Délvidékhez kapcsolható írás genezisét és lengyel földre érkezését Grzesik dinasztikus összeköttetésekkel hozza összefüggésbe. Kálmán Leszek krakkói fejedelem lányával lépett házasságra: ez a frigy magyarázatul szolgálhat arra, hogy miért épültek be lengyel motívumok egy szlavón földön keletkezett és horvát hagyományt is tartalmazó irodalmi alkotásba. A herceg halála (1241) után a hazájába visszatért özvegy, Szalóme révén a magyar történelmet meseszerűen tárgyaló elbeszélés könnyűszerrel eljuthatott az északabbi területekre; de alkalmat biztosíthatott erre akár IV Béla lányának, Kingának két évvel korábban (1239) létrejött lengyel házassága is.73 A magyar kutatás is átveszi azt a Grzesiknél egyébként nem túl hangsúlyosan érintett lehetőséget,74 75 miszerint a hun-magyar históriát részletesen tárgyaló forrás Kalán pécsi püspökkel lenne összefüggésbe hozható. A lengyel szerzőnél olvasható hipotézis egy, a szakirodalomban nem egyszer megjelenő tévedésen alapul: Grzesik nem látszik ismerni ifj. Horváth János nézetét a több helyütt — helytelenül — a 12. századra datált és a dalmát kormányzói tisztséget is betöltött egyházi személynek tulajdonított Vita Attilaeve 1 kapcsolatban.76 A többnyire Calanus Dalmatus nevéhez kötött Attila-történet76 aligha igazolhatja a hun hagyomány kultuszának dél-magyarországi létezését a 12-13. század fordulóján: a filológus Horváth írása révén bizonyítást nyert, hogy jóval későbbi, humanista szöveggel van dolgunk. Bár az Attiláról szóló mű reneszánsz eredetét — hipotetikusan — a lengyel kutató is felveti, ám úgy látja, hogy további vizsgálatokat igényelne a kancelláriai szerepe révén is ismert pécsi püspök és a Magyar-lengyel Krónika esetleges viszonyának vizsgálata. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az általa 1221 utánra datált elbeszélő kútfőnek a délvidéki püspökhöz való kapcsolása kronológiai problémába ütközik: Kalánról az 1218. esztendőt követően nincs adatunk.77 71 Deér, Praefatio i. m. 296-297. 72 Kristó Gy.: Magyar historiográfia i. m. 57-58. 73 A krónika datálásáról 1. Ryszard Grzesik: Ksi^z^ W^gierski zonaty z córka Mscisfawa Halickiego. Przyczynek do problemu czasu i miejsca powstania kroniki wegiersko-polskiej. Kwartalnik Historyczny 102. (1995: 3^4.) 24-35.; Uő..: Krónika w^giersko-polska i. m. 208-212. Mindezt összefoglalja: Szovák K. - Veszprémy L.: Krónikák, legendák, intelmek i. m. 766. 74 A lengyel-magyar vegyes krónika i. m. 224. 75 Grzesik, R.\ Krónika w^giersko-polska i. m. 210-211., 216.; ifj. Horváth János: Calanus püspök és a Vita Attiláé. (Értekezések a magyarországi latinság köréből 4.) Budapest 1941. 28., 79-81. 76 Magyar fordításban 1. Attila, Magyarország királya élete és halála (1455 előtt). In: Krónikáink magyarul. III/l. Vál., ford. Kulcsár Péter. 76-84. 77 Ryszard Grzesik: Krónika wqgiersko-polska i. m. 210-211., 216.; Horváth János, ifj.: Calanus püspök és a Vita Attiláé. (Értekezések a magyarországi latinság köréből 4.) Bp. 1941. 28., 79-81.