Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Csákó Judit: A magyar-lengyel krónika és a hazai elbeszélő hagyomány II/287
A MAGYAR-LENGYEL KRÓNIKA ÉS A HAZAI ELBESZÉLŐ HAGYOMÁNY 301 2. A másik adódó lehetőség — amellyel szemben Szelestei Nagy szkeptikusnak mutatkozik — az lenne, hogy a Hartvik-legendának egy, az eredetihez esetleg közelebb álló kéziratából talán liturgikus célokra készítettek egy excerptumot.53 Ez a kivonatos változat is több példányban létezhetett, és egy ilyen kézirat kerülhetett a Szent István lengyel bitójaként is tekintett krónika lejegyzője elé: a minket érdeklő kútfő összeállítója ezt a rövidített verziót építhette be — a megfelelő módosításokkal és interpolációkkal — regényes történeti munkájába. Részünkről ezt a megoldást kézenfekvőbbnek vélnénk, mint egy, a legenda többszöri interpolációját és eltérő redakciós fázisait feltételező lehetőséget. 3. Kizárhatónak tartjuk ugyan, de a teljesség kedvéért meg kell említenünk a harmadik eshetőséget is: elméletileg a Seitzi Legendáriumban megőrzött csonka szöveg és a Magyar-lengyel Krónika ugyancsak rövidített variánsa egymástól függetlenül is létrejöhettek. Igencsak meglepő véletlen lenne azonban, amennyiben az általunk vizsgált kútfő szerzője és a másik kivonat készítője ugyanazokat a részeket tartották volna fontosnak az eredeti, hosszabb életrajzváltozatból megtartani. Az általunk leginkább elképzelhetőnek vélt második lehetőség mellett ugyanakkor egy további érvet is felhozhatunk. Már Mátyás Flórián is felhívta a figyelmet arra, hogy a varsói Zamoyski-kódexben megőrzött, a Magyar-lengyel Krónika lejegyzője által módosított legendaszöveg nem tartalmazza azt a históriát, amely szerint az eredetileg a kalocsai püspökség élén álló Asztrik Sebestyén vaksága alatt töltötte volna be az esztergomi érsekséget.54 Azok közül a terjedelmesebb passzusok közül, amelyeket Kristó Hartvik önálló fogalmazatához sorolt,55 mind a Seitzi Legendáriumban fellelhető textusból, mind pedig a Magyar-lengyel Krónikából hiányzik — a már említett momentum mellett — a fehérvári egyház kiváltságainak hosszabb ismertetése is.56 A kérdést egyértelműen annak nyelvi-stilisztikai vizsgálata dönthetné el, hogy a megfelelő — a Kis- és a Nagylegenda textusához képest kiegészítést jelentő — szöveghelyek vajon egyetlen szerző (azaz Hartvik püspök) munkájának tekinthetőek-e. Ilyen elemzés híján egyelőre annyit kívánunk csupán megjegyezni, hogy feleslegesnek véljük — Karácsonyi János nézeteinek egyfajta felújításaként — a Legenda Hartvicianának egy olyan szerkesztési fázisát feltételezni, amelynek a ma a Hartvik-féle István-bítóként számon tartott textushoz képest rövidebb szövege a Nagylegendába iktatott önálló betoldásoknak csupán egy részét tartalmazta volna. * Mivel — a szövegkapcsolatok minuciózus vizsgálata híján — a kérdésben nem kívánunk ennél határozottabban állást foglalni, térjünk most vissza erede53 Szelestei N. L. : A seitzi legendárium i. m. 3. 54 Vita sanctorum Stephani regis i. m. 185. 55 Kristó Cry.: A nagyobbik és a Hartvik-féle István-legenda i. m. 190. 56 Szelestei N. L.\ A seitzi legendárium i. m. 2.
