Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Sipos Balázs: Modern amerikai lány, új nő és magyar asszony a Horthy-korszakban. Egy nőtörténeti szempontú médiatörténeti vizsgálat I/3
18 SIPOS BALAZS nő dolgozzon, politizáljon, esetleg sikeres művész legyen, amivel saját magát és a nemzetét egyaránt (és szintén) szolgálja. Egyrészt a családnak teendő szolgálat (gyerekszülés és -nevelés) egyúttal a nemzetnek/államnak, azaz a revízió érdekében teendő szolgálat is.61 (Ez erősen emlékeztet a háborús győztes, de „csalódott” Olaszországra, pontosabban a „fasiszta nő” modelljének leírására.) Másrészt a munkavégzés, a politizálás és az önmegvalósítás más formái szintén nem erkölcstelen, nem önző individualista tevékenységek, hanem ugyanúgy a nemzetet szolgálják. Ezt az ábrázolást követte A Dolgozó Asszonyok Lapja, amely első számának címlapján a rövid hajú új nő (egy nemzetközi nőtípus képviselője) a magyar feltámadásra utaló napfelkelte idején a mezőn elveti az új élet magját. Beköszöntő írásában a szerkesztő is azt hangsúlyozta, hogy a dolgozó nők támogatása (és a munkát végző nők serege) „nagy Magyarország újjászületéséhez” vezet.62 Ehhez két megjegyzést fűznék: egyrészt természetesen nem csak egy ábrázolási módról kell beszélnünk, hanem egy női identitástípusról is. Ezt mutatja a VIII. kerületi állami elemi iskolai tanítónőképző rendes tanára, a II. osztályú polgári hadi érdemkereszt birtokosa, a Keresztény Községi Párt színeiben Budapest törvényhatósági bizottságának tagja, Kirchner Béláné kijelentése: „A nőnek nemcsak a meg nem született gyermeke, de meg nem született tettei is vesztesége a fajnak, a nemzetnek”.63 Másrészt a nemzeti és a feminista összebékítése, a különféle ábrázolásokban egymást erősítő használata nem meglepő. Nem meglepő azért, mert — mint Pető Andrea hangsúlyozta — a női jogok és szerepek gyakran csak a nemzeti diskurzusba beíródva váltak láthatóvá, azaz így lettek elfogadottak.64 65 Továbbá a 20. század első évtizedeiben (de korábban is), Európában az új nő típusával és általában a feminizmussal szemben a nemzeti hagyományokat hozták fel ellenérvéként (a „New Women Hybridities” című tanulmánykötet egyik eredménye éppen ennek dokumentálása). Ráadásul Magyarországon Trianon felerősítette a nacionalizmust, ami azt eredményezte, hogy az újféle női szerepekkel szembeni nemzeti érvek, a nemzeti érdekre hivatkozó érvelés még hatásosabb lett. Tehát az új nők (és a női jogok stb.) elfogadásának általában is feltétele volt a nemzeti érvkészlet használata - ami különösen is igaz volt Magyarországon. Itt a magyar ügyre való hivatkozással sok mindent próbáltak legitimálni, elfogadtatni a korban. A Miss Europa versenyén való magyar részvétel oka ugyanúgy a magyar ügy szolgálata volt (legalábbis erre hivatkozott 1929-ben a győztes Simon Böske, aki a Színházi Élet című igazi sztárbulvár he61 Kövér vagy sovány? (Szerkesztői üzenetek.) Pesti Hírlap, 1927. július 10. 53. 62 Bródy Ernőné: Dolgozó asszonyok, leányok. Dolgozó Asszonyok Lapja, 1928/1. 3. - A címlapképet Szabó Lucy rajzolta. 63 Idézi Pető Andrea: „Minden tekintetben derék nők.” A nők politikai szerepei és a nőegyletek Magyarországon a két világháború között. In: Szerep és alkotás i. m. 273. 64 Pető Andrea: Napasszonyok és holdasszonyok. A mai magyar konzervatív női politizálás alaktana. Bp. 2003. 63. 65 Heltai Gy.: Bulvárszereposztás i. m. 254-255. - Simon Böske útja után hasonló célú, de direktebb és amerikai propagandautazásra indult Dr. Réthely Ferencné, a Pro Hungária Nők Világszövetségének elnöke. Lásd a „Magyar asszony propagandája Amerikában” címmel ellátott fotót a Képes Pesti Hírlap 1929. október 5-i számában. - A Pesti Hírlap melléklete volt a Képes Pesti Hírlap és A Pesti Hírlap Vasárnapja; előbbiben nincsenek oldalszámok és a fotóknak nem mindig van címük.
