Századok – 2014
FIGYELŐ - Krausz Tamás: Hogyan írná át Ungváry Krisztián a nagy honvédő háború történetét? I/201
FIGYELŐ 223 kolléga — hirdette meg a „felperzselt föld”- taktikát, amelyet a Legfelső Főparancsnokság 1941. november 17-én kelt 0428. sz. parancsa megerősített. A parancs elrendelte, hogy a frontvonal előtt található településeket légierővel és tüzérségi tűzzel el kell pusztítani, tekintet nélkül a polgári lakosságra.” Ungváry — délibábos történész módjára — egy nyilvánvalóan meghamisított dokumentum hamis idézetére épít egy egész koncepciót Sztálin és a szovjet vezetőség — a hitleristákhoz hasonló — barbarizmusát bizonyítandó. Először is Sztálin 1941. július 3-i híres rádióbeszédéről van szó, amely a náci támadás után először — „testvéreihez és nővéreihez” fordulva — vázolja a Szovjetunió népei előtt a kialakult drámai helyzetet és a tennivalókat. Recenzensünk nyilván e dokumentum valamilyen német nyelvű fordítását vagy inkább ferdítését láthatta csupán, hiszen az orosz eredetiben szó sincsen a „felperzselt föld” taktikájáról, amelyet valójában — amint azt fentebb bemutattuk — éppenséggel a nácik hirdettek és valósítottak meg a Szovjetunió ellen. E Sztálin-beszéd a német fasizmus „hitszegő támadásával” szemben „össznépi honvédő háborút” hirdetett, amelynek végső céljául Európa népeinek a fasizmustól való felszabadítását nevezte meg. A Sztálin-beszédben az alábbi gondolat található, ami nyilván az Ungváry-féle meghamisított verzió alapjául szolgál: „A Vörös Hadsereg egységeinek kényszerű visszavonulásakor minden mozgó vasúti állományt el kell szállítani, nem hagyni az ellenség kezén egyetlen mozdonyt, egyetlen vagont sem, nem hagyni az ellenségnek egy kilogramm gabonát, egy liter üzemanyagot sem. A kolhozistáknak el kell hajtani a teljes haszonállat állományt, a gabonát megőrzésre át kell adni az állami szerveknek, hogy kiszállítsák a hátországi területekre. Az összes értékes vagyont, közük a színesfémeket, a gabonát és üzemanyagot, amelyet nem lehet elszállítani, feltétlenül meg kell semmisíteni.”66 Vajon mi mást kellett volna tennie Sztálinnak és a szovjet vezetésnek, hogy a náci megszállókat megfosszák a szovjet területek nyersanyag készleteitől és élelmiszer utánpótlásától? A második, az 1941. november 17-i hivatkozott dokumentumot egyenesen meghamisított formában említi anélkül, hogy bármilyen konkrét forrást megjelölne. (Ennyit a korrekt forráshasználatról!) Az Ungváry által harmadkézből vett hamisítvány olyan benyomást kelt, mintha Sztálin valamint a szovjet katonai és politikai vezetőség saját civil lakosságának életét sem kímélné, mintha a nácik módjára gyilkolnák le a szovjet békés lakosságot. Az égbekiáltó hamisításnak persze nem Ungváry a kiagyalója, hosszabb története van ennek, noha egy magát a téma szakértőjének tekintő németül jól tudó hadtörténésznek ismernie kellene legalább a releváns német történeti irodalmat.67 A levéltárilag hiteles dokumentum, a Sztálin és Sapos-66 Sztálin I.V. .O Velikoj Otyecsesztvennoj Vöjnye Szovetszkogo Szojuza. Moszkva, OGIZ, 1947. 9-17. 67 A parancs meghamisítását két német történész leplezte le már több mint egy évtizede, a részleteket lásd: Christian Hartmann-Jürgén Zarusky: Stalins „Fackelmänner-Befehl” vom November 1941. Ein verfälschtes Dokument. Vierteljahrshefte für Zeitgeschichte 4. (2000) 667-674. A hamisított forrást először közli: Fritz Becker: Stalins Blutspur durch Europa: Partner des Westens 1933-1945. Arndt, Kiel, 1995. 268. A parancs eredeti példánya az Oroszországi Állami Katonai Levéltárban található: RGVA F. 4. Op. 11. D. 66. LL. 221-222. Közli: Ruszszkij arhiv: Velikaja Otyecsesztvennaja. Prikazi narodnogo komisszara oboroni SZSZSZR 22 ijunja 1941 g. - 1942 g. T. 13 (2-2). Pod red. VA. Zolotareva, Terra, Moszkva, 1997. 120-121.
