Századok – 2014
FIGYELŐ - Karsai László: A végső döntésképtelenség I/183
FIGYELŐ 195 BM VII. res. rendelethez. Azt már készen kapta Ferenczy Lászlótól, aki szintén csak „postás” volt, hiszen magát a rendeletet a németek készítették.36 Endre csak annyit tett, hogy a szövegét (és nyilván célját, vagyis az ország „megtisztítását” a zsidóktól) elfogadta és továbbította Bakyhoz. Arról, hogy pontosan mi hangzott el az értekezleten nem sokat tudunk. Jegyzőkönyv, mint említettük, valószínűleg nem készült, vagy ha igen, eddig nem került elő. Baky úgy emlékezett, hogy Endre és Ferenczy tájékoztatta a résztvevőket arról, hogy a német hadvezetőség kívánsága az, hogy Kárpátalja területén a zsidókat koncentrációs táborokba gyűjtsék. Ezt azzal indokolták a németek, hogy a zsidók olyan mértékben támogatják a partizánokat, hogy az már a hadműveletek érdekeit veszélyezteti.37 Faragho Gábor később azt mondta, hogy: „[Az] 1944. április 7-én tartott megbeszélésen lett elhatározva a zsidók deportálása.”38 A tömeges deportálások megkezdése előtt még néhány technikai részletkérdést meg kellett oldani. Nem azt kellett eldönteni hetekkel a megszállás után, mondjuk éppen április 22-én Szentkúton, hogy deportálják-e, vagy sem a magyar zsidókat, hiszen ezt Hitler már eldöntötte, Horthy pedig ebbe belement, hanem azt, hogy honnan szerezzenek több százezer ember elszállításához elegendő vagont. Tisztázni kellett, hogy előbb a munkaszolgálatosokat, a munkaképes felnőtt férfi zsidókat indítsák-e útnak, vagy a „civilek” tömeges deportálásával kezdjék az ország „zsidótlanítását”. 1944. április 19-én, mint arra már utaltunk, egy másik, nagyon fontos értekezletet tartottak a Belügyminisztériumban. Ezen is Baky elnökölt, és az értekezletre berendelték az V (szegedi), a IV (pécsi) és a III. (szombathelyi) csendőrkerületek parancsnokait, nyomozó alosztály parancsnokait és a rendőrség vezetőit. Az alispánokat a nagy kapkodásban elfelejtették meghívni az értekezletre. Baky tájékoztatta a megjelenteket, hogy az ország északi és észak-keleti részeihez hasonlóan — német kívánságra — a jugoszláv határ mentén is egy sávból a zsidókat úgymond „katonai okból” ki kell telepíteni. Az értekezlet után a rendőrség szegedi felügyeleti körzetének szemlélője írásos tájékoztatást adott ki a 6163/1944. BM VII. rés. rendelet végrehajtásáról a déli határsávban. A tájékoztatóban hangsúlyozta, hogy a tervezett kiürítés „egyelőre Bácskának a Ferenc csatornáig terjedő alsó területére és a Tisza mentére szorítkozik, egészen fel Martonosig.” Majd hozzáfűzte, hogy a kitelepített zsidókat „egyelőre Szabadkán, Baján és Szegeden kell elhelyezni”. A kitelepített zsidók elhelyezéséről is csak „ideiglenesen” kellett a hatóságoknak gondoskodni, nyilván azért, mert az illetékesek jól tudták, nem sokáig maradnak olyan, huzamosabb emberi tartózkodásra alkalmatlan helyeken, mint a tájékozatóban írták „elhagyott gyártelepek, téglagyárak, zsidó épületek, imaházak” területén, hanem ki fogják őket vinni az országból.39 Baky úgy emlékezett, hogy valamikor május 2-3. tájékán Endre felkereste őt az irodájában azzal a hírrel, hogy most jön a miniszterelnökségről, megvan a hozzájárulás a zsidóknak Németországba való kiszállításához. Endre szerint 36 Az Endre-Baky-Jaross per, 89. Endre László kihallgatása, 1945. december 18. 37 Uo., 88. Baky László kihallgatása, 1945. december 18. 38 ÁBTL, B. 18.167/1949, 22. Czigány József pere, Faragho Gábor tanúvallomása, 1947. április 17. 39 Az írásos tájékoztató szövegét lásd: Az Endre-Baky-Jaross per, 488-490., idézett rész: 489-490.
