Századok – 2014
MŰHELY - Toth, Andrej: Magyar kisebbségi politikai pártok Csehszlovákiában és az 1935. évi elnökválasztás VI/1517
1548 TOTH ANDREJ Arra a kérdésre, hogy az elnökválasztáskor a keresztényszocialisták miért változtatták meg eddigi álláspontjukat, Petrásek képviselő adott választ az Esti Újság prágai szerkesztőjének. Válaszában kifejtette meggyőződését arról, hogy a katolikus pártoknak a jobboldali nacionalista irányzatokkal szemben a demokrata irányzatot kellene támogatni, mert a katolikusok nem kívánják sem a jobboldali, sem a baloldali diktatúrát. Az OKSzP képviselője közben arra figyelmeztetett, hogy a demokrata ellenzék a parlamentben nem gyakorol sem jobb-, sem baloldali politikát, és rámutatott Srámek néppártjának a szocialistákkal való együttműködésére, valamint a Hlinka-pártiak aktuális állásfoglalására. Petrásek is kifejezte azt, amit Jaross ügyvezető elnök mondott Az Est napilapnak, hogy a magyarság többet várhat Benestől, mint a jobboldal túlzottan nacionalista irányzatától.112 Petrásek, mint az OKSzP szlovák képviselője ezzel kapcsolatban kifejezte reményét, hogy az elnökválasztáson tanúsított magyar magatartás meghozza a kívánt eredményt. Hozzátette, hogy a szocialistáknál mindig észre lehetett venni a Szlovákia iránti nagyobb megértést, mint a jobboldali pártoknál.113 Pontosabb és aprólékosabb nyilatkozatot a magyar kisebbségi pártok aktivista intermezzójával kapcsolatban az 1935. december 18-ei elnökválasztás alkalmával Szüllő Géza tett az Esti Újságnak. Ennek a rövidített változatát a Hlinka-párt központi lapja a Slovák is közölte. Szüllő a lapnak kifejtette a magyar pártok álláspontját az elnökválasztás alkalmával és visszamenőleg kommentálta a magyar kisebbségi pártok politikájának általános jellegét az első köztársaság politikai színterén is. Az OKSzP ex-elnöke az elnökválasztással kapcsolatban az említett lapnak felhozta, hogy a magyar kisebbség politikai reprezentációja különbséget tesz a köztársasági elnök és a kormány között, miközben felhívta a figyelmet arra, hogy más az elnökválasztás és megint más a kormány támogatásának kérdése, illetve mást jelent a passzivitás az állampolitikai életben és megint mást a politikai aktivizmus. Szüllő a terjedelmesebb nyilatkozatban cáfolta, hogy a magyar pártok passzívan viselkedtek volna. Szüllő szerint a köztársaság megalakulásától kezdve a magyarok sohasem helyezkedtek passzív álláspontra, hanem éppen ellenkezőleg, mindig az aktív politika mellett voltak, s a magyar kisebbség „nem vonult duzzogva félre, de részt kért az állam alkotmányos életében", miközben viszont „természetesen élt a kritika jogával, nem hunyászkodott meg, nem vedlett eh”.114 Az OKSzP és az MNP képviselőinek elnöke ebből az alkalomból figyelmeztetett, hogy a magyarok soha nem vitatták a Csehszlovák Köztársaság létét, és ismerik kötelességeiket az iránt, egyúttal azt is tudták, hogy a nemzetközi szerződések alapján mit és milyen módon követelhet a magyar kisebbség az államtól. Ezért Szüllő hangsúlyozta, hogy a magyarok abban a pillanatban , amikor a húszas évek második felében nem léptek be a kormányba, nem szüntették meg aktivitásukat, hanem csupán ellenzéki álláspontra helyezkedtek. 112 Esti Újság, 1935, 3. évf., 294. sz., december 20. 113 Uo. Vö. még: Petrásek nyilatkozatának rövid összefoglalása az Esti Újságnak a Slovák c. lapban. Slovák, 1935, 17.évf., 288. sz., december 20. 114 Esti Újság, 1935, 3. évf., 295. sz., december 21.
