Századok – 2014
MŰHELY - Toth, Andrej: Magyar kisebbségi politikai pártok Csehszlovákiában és az 1935. évi elnökválasztás VI/1517
1546 TOTH ANDREJ ták, a német keresztényszocialisták és a német agrárpártiak. A Csehszlovák Köztársaság történetében az elnökválasztáshoz először viszonyultak aktívan az ellenzéki magyar kisebbségi pártok képviselői is, akik a csehszlovák állam alkotmányjogi alapjával kapcsolatos negatív álláspontjukat az előző elnökválasztásokon az üres szavazólapok leadásával nyilvánították ki. Az elnökválasztás alkalmával csupán Henlein Szudétanémet Pártja105 és Gajda Radola Nemzeti Fasiszta Közössége helyezkedett egyértelműen elutasító álláspontra,106 képviselőik üres szavazólapokat adtak le. A magyar kisebbségi pártok konstruktív fellépését az elnökválasztáson az újonnan megválasztott Benes elnök nagyra értékelte, titkára közvetítésével megköszönte a magyar pártok „lovagiasságát, őszinteségét és egyenes magatartását, melyet a választások előtt és a választások során tanúsítottak”. Benes titkára az üzenetet a délutáni órákban telefonon közölte a magyar pártok parlamenti klubjával.107 108 A magyar kisebbségi pártok konstruktív fellépésének az 1935-ös elnökválasztás idején szélesebb politikai összefüggésben valóban sokatmondó értelme volt. A magyar nyelvű szlovákiai Esti Újság figyelmeztetett, hogy a magyarok állásfoglalásának rendkívüli jelentősége van mind a nemzetiségi kisebbségi politika, mind a nemzetközi politika szempontjából. A lap szerint a magyar pártok határozott állásfoglalása a kisebbségi politika szempontjából azért is nagy jelentőségű, mert a csehszlovákiai magyar kisebbség mindkét pártja először egyezett meg az egységes „koalíciós” álláspontban. Nemzetközi politikai szempontból az Esti Újság azt a tényt emelte ki, hogy Benest az elnökválasztáson az országban élő valamennyi nemzetiség támogatta, beleértve a magyarokat is. Meg kell jegyezni azonban, hogy amíg a három német „nemzeti” párt közül csak kettő támogatta Benest, vagyis a német törvényhozók mindössze 17%-a, mindkét magyar kisebbségi párt egyértelműen Benes oldalára állt. Érthető, hogy a magyar kisebbség Benes elnökjelölését támogató váratlan álláspontja a prágai politikai körökben feltűnést és meglepetést keltett. Hlinka Szlovák Néppártjának lapja, a Slovák így írt: „Az elnökválasztás nagy meglepetése az volt, hogy a két magyar párt nem úgy szavazott, mint ezelőtt, üres választólapokkal, hanem szavazatukat Benesre adták”.108 Az Esti Újság szerint a prágai politikai körökben az a nézet uralkodott, hogy az elnökválasztáson a kisebbségi magyar pártok által képviselt állásfoglalás megváltoztatta a csehszlovákiai magyarok helyzetét az országban. Nem csoda, hogy a Masaryk utódát megválasztó Nemzetgyűlés ülésén tanúsított pozitív és konstruktív magyar álláspontról úgy beszéltek, mint „nagy eseményről”, amely „a csehszlovákiai magyarság történetében a köztársaság fennállása óta a legjelentősebb eseményt alkotja”. A lap hozzátette, hogy Benes magyar pártok általi támogatása „Benes dr. elnök politikai türelmességének a gyümölcse a kisebbségekkel szemben”. A prágai politikai körök a magyarok részéről tanúsított magatartással kapcsolatban nem titkolták meggyőződésüket, hogy ezzel a magyarok hozzájárultak annak a meg105 Vö. Die Zeit, 1935, 1. évf., 68. sz. december 19, első, második vagy harmadik kiadás. 106 Vö. Fasisticlé listy, 1935, V évf., 36-37. sz., december 24. 107 Esti Újság, 1935, 3. évf., 294. sz., dec. 20. Vö. még: Slovák, 1935, 17. évf, 288. sz., dec. 20. 108 Slovák, 1935, 17. évf., 288. sz., dec. 20.
