Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Sz. Nagy Gábor: A magyar sajtó politika a koalíciós időszakban (1944-1948) Sajtótörténeti vázlat VI/1465
1470 SZ. NAGY GABOR az egymás után megjelenő lapok miatt a kormány képtelen lesz kontrollálni a sajtót, amelyek „így melegágyai lesznek mindenféle reakciós törekvésnek”. A baloldali pártok képviselői egyetértésüket fejezték ki Kállai kritikájával kapcsolatban.22 Balogh még ugyanazon a napon tartott minisztertanácsi ülésen azzal védekezett a cenzúra bevezetésével kapcsolatban, hogy a fegyverszüneti egyezmény 16. pontja miatt a magyar kormány erre bizonyos fokig kötelezve van, de a Szövetséges Ellenőrző Bizottság politikai tanácsadójával, Georgij Puskinnal történt egyeztetés után a rendelet átdolgozásra kerül. Az átdolgozott rendelet értelmében a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártlapjai mentesülnek az előzetes cenzúra alól.23 A nyílt politikai támadás után a kormány visszakozott, és április 20-ai hatályba lépéssel egy körrendelet adott ki, amelyben a 390/1945. számú M.E. rendelet első paragrafusát hatályon kívül helyezte. A 659/1945. M.E. számú rendelet értelmében a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjai és az egyházak mentesülnek az előzetes cenzúra alól, „mert annak a jövőben való esetleges végrehajtása sértené a demokrácia elvét”. A rendelet szerint a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjai (akárcsak az egyházak) „az általuk kiadott nyomtatványokért az Ellenőrző Bizottsággal szemben közvetlenül felelősek”.24 A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front baloldali pártjai tehát megnyerték az első csatát. A körrendelet életbe lépése garantálta számukra, hogy a kormánytól függetlenül végezhetik a munkájukat, és felettük csak a Szövetséges Ellenőrző Bizottság gyakorolhat cenzúrát. Ez pedig főként a Magyar Kommunista Párt számára jelentett könnyebbséget, hiszen a Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet vezetés alatt állt. A lapengedélyek mellett a másik problémaforrás az ország katasztrofális papírkészlete volt. Ahogy azt már láthattuk, a megmaradt papírkészletre a szovjet csapatok tették rá a kezüket, amely nagy része aztán valamilyen útonmódon végül a Magyar Kommunista Párt helyi szervezeteihez került. Ezért az Ideiglenes Nemzeti Kormánynak sürgősen meg kellett oldani a papírkérdést. Hiszen nem csak a papírkészlet volt korlátozott, hanem gyár sem volt, ahol a sajtó számára elengedhetetlen rotációs papírt elő lehetett volna állítani. Importról pedig a háborús helyzet miatt szó sem lehetett. A papírgyártás 1945. január végén indult meg az országban, elsőként a csepeli Neményi Testvérek Papírgyárában. A gyártás egy rotációspapír-gyártógépen kezdődött meg, februárban hat-hétezer tonna papírt voltak képesek előállítani a sajtó számára. Áprilisban aztán elindult a gyár második gépe is.25 A csepeli gyár azonban nem volt képes egyedül ellátni a sajtót papírral, így a kormánynak lépéseket kellett tennie egyrészt a szovjetek által lefoglalt papír, másrészt pedig a papírkereskedők raktáraiban elrejtett papír visszaszerzésére. 22 BNB jkv. 99-101. 23 DMB jkv. A. 334. és 357. 24 Körrendelet a 659/1945. M.E. számú végrehajtási intézkedések módosításáról. Magyar Közlöny, 1945. május 6. 25 Mares Valéria: i. m. 5-7.
