Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Dénes Iván Zoltán: Mesterelbeszélések VI/1425
vább Kossuth működésének társadalomtörténeti háttere című tanulmányában.83 Abban a tanulmányban, amelynek szakmailag komoly, innovatív és megalapozott gondolatmenetét döbbenetes antiszemita három oldalas tétel követte, miszerint a nemzetiségi beolvadás és a kívánatos magyar polgárosodás helyébe nemzetidegen és nemzetellenes zsidó polgárosodás lépett. Mályusz Elemér egyike volt azoknak, akik A magyar történetírás új útjaiba tanulmányt írtak, méghozzá A népiség történetét.84 Helytörténeti kutatásai hatására ugyanis egyre inkább a népiségtörténet irányába tájékozódott, majd a nyelvtudomány, az etnográfia, az etnológia és a szociológia szempontjainak bevonásával azt művelte.85 A húszas években Szekfű Gyula őt kérte fel arra, hogy legyen szerzőtársa annak a Teleki Pál által kezdeményezett, a külföldi közvéleményt megcélzó jelenkor-történeti propagandamunkának, amely összecsúsztatta és egymással kompromittálta az októbrista és a bolsevik emigrációt. A felkérést Mályusz — valószínűleg a remélt kapcsolati tőke és a hosszú távú karrier lehetősége miatt — elfogadta. Szekfű viszont — miután felmérte, hogy milyen elfoglaltsággal jár a Magyar történet köteteinek megírása és számot vetett a kül- és belpolitikai helyzet megváltozásával — kihátrált belőle. így Mályuszra hárult a feladat és egyedül az ő nevéhez tapad a szerzőség szégyene vagy kétes dicsősége. Talán — szemléleti és kutatási eredményein túl, amelyek következményeit, szakmai állásfoglalásait korábban is vállalta, ami láthatólag akkor még nem vezetett személyes ellentéthez — innen ered Mályusz elhidegülése Szekfűtől, majd szembefordulása vele.86 Mályusz Elemér — 1930-1931-es szegedi egyetemi előadásai, Szekfű Gyulával a vallási türelemről, a barokkról és a felvilágosodásról folytatott vitájuk epilógusaként — 1939-ben (a következő évben közreadott Iratok a türelmi rendelet történetéhez bevezetéseként) 700 oldalas monográfiát írt A türelmi rendelet. II. József és a protestantizmus címmel.87 Ugyanabban az évben, amikor a Századodban közreadta A középkori magyar nemzetiségi politika című tanulmányát.88 Azt, ami újabb vitára vezetett kettőjük között. 1462 DÉNES IVÁN ZOLTÁN 83 Mályusz Elemér: A reformkor nemzedéke. Századok, 1923. 7-75, Uő: Kossuth működésének társadalomtörténeti háttere. Napkelet, 1928, 3, 166-183. 84 Mályusz Elemér-. A népiség története. In: A magyar történetírás új útjai. 237-268. 85 Mályusz Elemér-. Népiségtörténet. S.a.r, jegyz: Soós István. MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 1994. 86 Mályusz Elemér-. A vörös emigráció. Napkelet, 1931. 2-21, 97-110, 243-250, 329-339, 425- 445, 515-539, 623-650, 714-753, 825-837, 901-904, 965-969, 1032-1036; Uő: Sturm auf Ungarn: Volkskommissare und Genossen im Auslände. Südost Verlag, München, 1931; Uő: The Fugitive Bolsheviks. Grant Richards, London, 1931. Vö. Soós István: Szekfű Gyula és Mályusz Elemér A vörös emigráció című műve. In: A negyedik nemzedék és ami utána következik. Szekfű Gyula és a magyar történetírás a 20. század első felében. Szerk. Ujváry Gábor. Ráció Kiadó, Budapest, 2011. 238-250. Köszönöm Soós István felvilágosítását és azt, hogy elküldte Mályusz Elemér Legsikerültebb könyveim című — a Századok ban publikálás alatt lévő, általa gondozott — kéziratát. 87 Mályusz Elemér: A türelmi rendelet. II. József és a magyar protestantizmus. Magyar Protestáns Irodalmi Társaság, Sylvester Nyomda Részvénytársaság, Budapest, 1939; Uő: Iratok a türelmi rendelet történetéhez. Magyar Protestáns Irodalmi Társaság, Sylvester Nyomda Részvénytársaság, Budapest, 1940. 88 Mályusz Elemér: A középkori magyar nemzetiségi politika. Századok, 1939. 7-8. 257-294, 9-10. 385-448.
