Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Dénes Iván Zoltán: Mesterelbeszélések VI/1425
1436 DÉNES IVÁN ZOLTÁN ezer vásárló közül nem csak nézegették és lapozgatták, hanem el is olvasták a hétezer, kötetenként hétszáz oldalnyi sorozatot, amely a nemzetségi szerveződéstől az alkotmányos nemzetállamig, a harcos nomád életformától a békés, művelt városi életmódig ívelő fejlődést mutatta be. Az elbeszélés a távoli múlttól a jelenig, Ázsiától a Kárpát medencéig, a vándorlásoktól a megtelepedésen és az államalapításon keresztül az alkotmányos nemzetállam programjáig és a program megvalósításáig, a távoli múlttól a nemzeti történelem megvalósult céljáig ívelt. Kik voltak a tízkötetes elbeszélés szerzői és miről szóltak az egyes kötetekben? A szerzők között három régész, nyolc történész, egy irodalomtörténész és egy politikai közíró volt. A Magyarország a királyság megalapításáig címmel közreadott első kötetben Frőchlich Róbert régész az elbeszélő források alapján a későbbi Magyarország területén a római hódítás előtt élt népek életformáját mutatta be. Kuzsinszky Bálint régész, ókortörténész, numizmatikus a római provinciák, Pannónia és Dácia egykori lakosainak történetét írta meg. Nagy Géza régész, etnográfus a Kárpát-medencében akkor élők népvándorlás kori történetével ismertette meg olvasóit. Marczali Henrik történetíró a magyarok eredetét, őstörténetét, vándorlásait, a honfoglalást, a kalandozásokat, a fejedelemség átalakulását és a királyság megalapítását, Szent István királyságát dolgozta fel. A kötet tehát egyfelől a magyar királyság megalapításának helyszínét, másfelől az ideérkező, itt hont foglaló, megtelepedő és államot alkotó magyarok történetét mutatta be. A kötet időhatárai a távoli múlttól az első ezredfordulón túlig terjedtek, több mint ezer évet fogtak át. Szerzői a sorozat leghosszabb, és a történettudomány eszközeivel legkevésbé felderített több mint egy évezrednyi időszakra igyekeztek fényt deríteni. A csaknem három évszázadot tárgyaló második kötet, Magyarország története az Árpádok korában (1038-1301) egy szerző, Marczali Henrik műve volt. Komoly, tematikai teljességre törekvő, forráskritikus megközelítésben. A harmadik kötetet — Az Anjouk kora. Az Anjou ház és örökösei ((1301- 1439) — ketten, Pór Antal és — a visszalépő Fejérpataky László helyett — Schönherr Gyula írták. Pór Anted egyháztörténeti, Schönherr Gyula politikatörténeti szempontból dolgozta fel az Anjou dinasztia és utódai uralkodásának százhuszonnyolc esztendőre kiterjedő eseményeit, történetét. A Hunyadiak és a Jagellók kora (1446-1526) volt a címe Fraknói Vilmos művének, aki e nyolcvan évről politikatörténeti szempontú eseménytörténetet adott elő. A sorozat megindításakor Károlyi Árpád írta volna Magyarország három részre oszlásának történetét (1526-1608), ám visszalépett, s helyét Acsády Ignác foglalta el. O gazdaság- és társadalomtörténetet művelt, ám a sorozatba politikatörténetet írt, így nyolcvankét esztendőét. A Magyarország története II. Mátyástól III. Ferdinánd haláláig első három könyve (II. Mátyás uralkodása, Bethlen Gábor kora, Bethlen halálától I. Lipót trónraléptéig) fél évszázadra kiterjedő (1608-1657) politikatörténeti feldolgozás. Szerzője Angyal Dávid volt. Az egész kötet kevesebb mint tizedét kitevő Társadalmi és műveltségi állapotokat pedig Dézsi Lajos irodalomtörténész írta.
