Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Tóth Ágnes: Nemzetiségi oktatás Magyarországon az 1950-es évek második felében VI/1385
1414 TÓTH ÁGNES nek kérésére elvi kérdésekben állást foglaljon, illetve a gyakorlati problémák megoldására javaslatot tegyen. A testületet olyan, az oktatás különböző területein dolgozó szakemberekből állították össze, akik szakmai tudásukkal segíteni tudták a szövetség vezetőit a különböző hatóságokkal szemben, ugyanakkor a szülőkkel és pedagógusokkal is el tudták fogadtatni a szövetség törekvéseit.74 A nemzetiségi osztály a román és szlovák szövetségtől beérkezett javaslatok alapján 1958. március 6-án körlevélben utasította Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Komárom-Esztergom, Nógrád és Pest megyéket, hogy a szövetségek által megjelölt településeken „a múlt évek szervezeti munkájától eltérően alapos és minden szempontra kiterjedő gondos felmérést végeztessen”, s kedvező feltételek esetén az intézmények szervezését is kezdjék meg.75 A szövetség a román anyanyelvű oktatás bevezetését a Kétegyháza-Petőfi-telepi iskolában javasolta. Bár a helyi tanácsi és pártszervek ezt támogatták, az iskola tanulói összetétele — a 35 gyerek közül 25 román, 6 magyar, 3 vegyes házasságból származó, egy pedig cigány —, illetve a román gyerekek hiányos nyelvtudására hivatkozással elhalasztották a váltást. Nem járt sikerrel a szövetség által javasolt településeken a szlovák iskolahálózat fejlesztése sem. Bár a Békés megyei Örménykúton az anyanyelvű oktatás bevezetését a megfelelő képzettségű pedagógus hiánya, illetve a tanyasi iskolába járó magyar gyerekek más iskolába való átirányítása is gátolta, alapvetően a szülők ellenállása akadályozta. A beszámoló szerint azt hangoztatták, hogy szlovák nyelvű oktatás esetén a gyerekek sem szlovákul, sem magyarul nem fognak tökéletesen megtanulni, s miután a községben nem az irodalmi szlovák nyelvet beszélik, nem tudnak a tanulásnál a gyerekeiknek segíteni. A 74 Uo. - A tanács első ülésére, amely a terv szerint évente kétszer ülésezett, a meghozandó párthatározatot követően került sor. Erre vonatkozó dokumentumot azonban nem leltünk föl. A testületnek megalakulásakor tagja volt:Thuróczy-Trostler József, akadémikus, az Eötvös Lóránd Egyetem dékánja; Dr. Mollay Károly, germanista, egyetemi docens, Budapest; Dr. Vargha Károly, főiskolai docens, a Pécsi Pedagógiai Főiskola Német tanszékének vezetője; Schwalm Pál, a bajai III. Béla Gimnázium német tagozatának vezetője; Várai Lászlóné, a Pécsi Tanítóképző tanára; Würz Jakab, a garai német általános iskola tanára; Pollák Richárd, a Bajai Járási Művelődésügyi Osztály osztályvezetője; Marossy József, az eleki német általános iskola tanára; Pusztai János, a pécs-bányatelepi általános iskola német osztályának tanára; Guth Erzsébet a Baranya megyei német nyelvoktató iskolák szakfelügyelője; Szirom Károly, a véméndi általános iskola igazgatója; Kiszler Henrik, a mecseknádasdi általános iskola német nyelvoktató tanára; Rétfalvi Teofil, a hartai általános iskola német nyelvoktató tanára; Dr. Gaál János, német szakfelügyelő, a székesfehérvári Arany János Gimnázium tanára; Dr. Németh István, német szakfelügyelő, a soproni Széchenyi Gimnázium tanára; Wagenhoffer János, a máriahalmi általános iskola német nyelvoktató tanára; Arató Mátyás, Pest megye szakfelügyelője; Hollós Győző, a herendi általános iskola német nyelvoktató tanára; Székely Erzsébet, a Vas Megyei Tanács VB. Művelődési Osztályának szakfelügyelője; Ceyer József a nagymányoki általános iskola német nyelvoktató tanára; Fogarasi Mihály, a pilisvörösvári általános iskola német nyelvoktató tanára; Nádas Gizella, a garai német óvoda óvónője, Gara. A testület a javaslat szerint kiegészült még a budapesti, pécsi és kőszegi gimnáziumi német tagozat egy-egy pedagógusával, a nemzetiségi osztály és a szövetség egy-egy munkatársával. 75 MNL OL XIX-I-4-g 3.tétel 54 092/1958. és Szesztay Ádám: Az 1960-as nemzetiségi iskolareform. In: Anyanyelv, oktatás közösségi nyelvhasználat. Szerk.: Osvát Anna, Szarka László. Gondolat Kiadói Kör-MTA Kisebbségkutató Intézet. Budapest, 2003b. 57. Érdekes, hogy a körlevél összeállításakor nem vették figyelembe a német szövetség javaslatait. A körlevél a német oktatás kérdéseit meg sem említi.
