Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Tóth Ágnes: Nemzetiségi oktatás Magyarországon az 1950-es évek második felében VI/1385
NEMZETISÉGI OKTATÁS MAGYARORSZÁGON AZ 1950-ES ÉVEK...1399 gyéktől beérkezett költségvetési igények kielégítésénél igyekezett közbenjárni. Az 1956/57. tanévtől a minisztérium előírta azt is, hogy a német nemzetiségi iskolákban a vezetőváltást úgy kell biztosítani, hogy az intézmény egyik vezetője — igazgató, vagy igazgató-helyettes — tudjon németül. Hiszen csak ebben az esetben tudják megítélni az oktatás színvonalát, de szempont volt az is, hogy az iskolát meglátogató delegációkkal tudjanak kommunikálni.33 A minisztérium nemzetiségi osztályának minden igyekezete ellenére sem következett be érdemi változás az 1956/57. tanévben a német általános iskolai oktatás terén. Az egyes megyék által 1955 őszén még 17 településen tervezett anyanyelvű oktatás valójában csak 3 községben indult el. Mind az MDP KV 1955. november 2-ai határozata a német nemzetiségi oktatás fejlesztéséről, mind a KV 1956. május 21-i határozata a magyarországi nemzeti kisebbségek közötti politikai, oktatási és kulturális munkáról formálisnak bizonyult. Az a tény, hogy a határozatokat nem hozták nyilvánosságra, jelzi a valódi szándékot. A különböző állami és pártszervek, nem beszélve a közvetlenül érintett nemzetiségekről, csak fölsőbb hatóságaik tájékoztatása révén — akik a maguk szája íze szerint interpretálták azt — szereztek tudomást az azokban foglaltakról. A helyi közigazgatási apparátus azon része is, amely a német oktatás terén érdemi lépéseket támogatott, miután az intézményhálózat bővítésére központi forrás nem állt rendelkezésre, vergődött a helyi igények és a központi elvárások hálójában. Nyilvánvaló, hogy a kommunista párt valójában továbbra sem akarta biztosítani a németek számára az anyanyelvű oktatást. 3. táblázat Az 1956/57. tanévben megnyíló német nemzetiségi oktatási intézmények34 Megye Általános iskola Szakkörök Középfokú oktatás Felsőfokú oktanyelvoktató tannyelvű általános iskola középiskola tás Baranya Máriakéménd Mecseknádasd Pécs, Tanítóképző Pécs, pedagógiai Főiskola Hidas Püspöklak Babarc Nagybudmér Liptód Nagykozár Szajk Bár 33 MNL OL XIX-I-2-f 859-71/1955. , 859-1/1956., 859-2/1956. és 14-859/1957. A minisztérium munkatársai 1956. május 1-16. között hat (Tardosbánya, Vértesszőlős, Vértessomló, Tarján, Vértestolna, Szomor) Komárom-Esztergom megyei településen tájékozódtak az anyanyelvű oktatás helyzetéről. Anyanyelvű oktatás egyik községben sem folyt, szlovák nyelvoktató osztály működött Tardosbányán és Vértesszőlősön, német nyelvoktató iskola volt Vértessomlón és Vértestolnán. Az anyanyelvű oktatással szemben a szülők elutasítók voltak. Az okok között a továbbtanulási lehetőség hiányát és félelemérzetüket emelték ki. - MNL OL XIX-I-4-g 12.tétel Jelentés a Komárom megyei nemzeti kisebbségek közötti pohtikai, oktatási és kulturális munkáról, 1956. júbus 16. 34 A kimutatást az OM Nemzetiségi Osztálya 1956. július 30-án a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége vezetőinek kérésére állította össze. - MNL OL XIX-I-2-f 859-29/1956. A külügyminisztériumnak 1957. májusában készült jelentés 3 — Nemesnádudvar, Gara, Elek — tannyelvű, 115 nyelvoktató német általános iskolát említ. Az országban ekkor 15 német nemzetiségi óvoda, egy német tannyelvű általános gimnázium, 1 tanítóképző és 1 főiskolai tanszék működött. - MNL OL XIX-I-2-f 859-20/1957.
