Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Tóth Ágnes: Nemzetiségi oktatás Magyarországon az 1950-es évek második felében VI/1385
NEMZETISÉGI OKTATÁS MAGYARORSZÁGON AZ 1950-ES ÉVEK...1397 Dunabogdány: (...) Az I—II. osztály megnyitásához egy német szakos alsótagozati nevelőre lenne szükség. Az I. osztályban jelenleg 28 tanuló tanulja a német nyelvet, melyből néhány tanuló kivételével mind német anyanyelvű. A német tagozat számára azonban tantermet biztosítani nem tudnak. Az iskolának jelenleg 8 tanterme van és abban 16 tanulócsoport váltakozva tanul.”29 A megyei visszajelzések, az összes nehézség ellenére az 1956/57. tanévre a német tannyelvű oktatás terén jelentős változásokat prognosztizáltak. Ugyanakkor ezek a jelentések nem már megszületett döntésekről, sokkal inkább szándékokról tájékoztattak, másrészt a szervezés gátló tényezőit túlhangsúlyozták. Megítélhetetlen, hogy az egyes településeken a különböző okok — szülők ellenállása, az iskolák személyi és dologi lehetőségei — milyen mértékű nehézséget jelentettek. Túlzottnak tűnik a kudarc okaként a szülők ilyen nagy mérvű ellenállására hivatkozni, amit éppen a diszkrimináció megszüntetésére tett nem egyértelmű állami intézkedések, illetve a helyi tanácsi apparátus eljárási módja tartott fönt. Különösen azokban a megyékben és településeken, ahol a kitelepítések és internálások nagyobb mértékben érintették a német lakosságot, erősebb volt az állammal szembeni bizalmatlanság is, mint a németek által kisebb létszámban lakottakban. 2. táblázat Az 1956/57. tanévben tervezett német tannyelvű iskolák száma és fejlesztési igényei30 Megye Tervezett iskolák száma Tanulócsoport igény Pedagógus státusz igény Üj tanterem szükséglet Építkezések költsége/e Ft Tanterem felszerelés/ e Ft Pedagógus lakás szükséglet Baranya 6 4 4-Bács-Kiskun 3 10 8 12 540 Békés 1 1 1 3000 9 Komárom 2 2 3 2 3 Pest 4 nincs adat 3 12 1750 9 1 Tolna 1-Összesen 17 17 19 26 4753 558 1 Az ősz végén az MDP KV határozata deklarálta, hogy a párt legfelsőbb vezetése a magyarországi német nemzetiségnek az oktatás terén megnyilvánuló hátrányos megkülönböztetését föl akarja számolni. A minisztérium nemzetisé-29 MNL OL XIX-I-2-f 859-17/1955. Sok helyütt azonban a már működő német nyelvoktató iskolák fönntartása is nehézséget jelentett. Újbarokk községben az 1953/54. tanévtől Halász János egy-egy alsó- és felső tagozatos csoportban, 40-55 közötti diáklétszámmal tanította a német nyelvet. Halász János Szárról, gyalog járt át. Idős kora miatt ezt 1955 őszétől nem vállalta tovább. A megye nem tudott új német nyelvoktatót alkalmazni. - MNL OL XK-I-2-f 859- U-l/1955. Több helyütt a német nyelvet rendkívüli tárgyként tanító és a nemzetiségi nyelvoktató osztályok nem váltak szét. Előbbibe csak magyar anyanyelvűek, heti 2 órában, utóbbiba pedig csak német nemzetiségű gyerekek, heti 3 órában részesülhettek német oktatásban. A vegyes lakosságú településeken több magyar gyereket is beírattak a német nyelvoktató osztályokba, részben így biztosítva a megfelelő osztálylétszámot, részben mert ez felelt meg a korábbi gyakorlatnak. Ezt a minisztérium 1955 őszén megszüntette. Biatorbágyon a német szülők ezt az eljárást a régi ellentétek fölélesztésének tartották, ezért saját gyerekeik számára is a német nyelvnek rendkívüli tárgyként való oktatását kérték. - MNL OL XIX-I-2-f 859-B-11/1955. 30 MNL OL XIX-I-4-g 35. tétel Az 1955/56. tanév értékeléséhez, 1956. június 10.
