Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Tóth Ágnes: Nemzetiségi oktatás Magyarországon az 1950-es évek második felében VI/1385
ga.26 Az előterjesztés leszögezte, hogy a németek körében a szervezés során „tapasztalt visszahúzódás a természetes asszimiláción túl azt is mutatja, hogy a német lakosság között még ma is megtalálható a kitelepítések következtében kialakult bizalmatlanság és félelem, helyenként visszhangra talál a külföldről uszító rokonok és az itthoni ellenséges elemek aknamunkája. A lemaradást elősegítette a helyi párt-és tanácsi szervek tájékozatlansága, közömbössége.”27 Az előterjesztéssel ellentétben — amely csak az 1957/58. tanévtől javasolta —, a Titkárság határozata az aránytalanságok megszüntetése érdekében már az 1956/57. tanévtől egy-egy német gimnázium és tanítóképző létesítését írta elő. A tanterveknél és tankönyveknél az NDK-ban használtakra kellett támaszkodni. Előírta azt is, hogy a „német nyelvű iskolákat ne Budapesten nyissák meg, valamint nem kell külön bentlakásos otthont szervezni, hanem a meglévő otthonokban helyezzék el a diákokat. Ki kell szélesíteni a német nyelvű általános iskolákat is.”28. A nemzetiségi osztály valójában már a KV határozatot megelőzően — a korábbi kudarcot részben a rendelkezésre álló rövid időnek tulajdonítva — megkezdte a szervezését a német anyanyelvű oktatás 1956/57. tanévtől való bevezetésének. A megyékhez 1955. szeptember 29-én eljuttatott utasítás a következőket írta elő. Az ősz folyamán ki kellett jelölni a településeket, illetve fölmérni, hogy milyen személyi és dologi feltételei hiányoznak az oktatás megindításának. Erről december 31-ig kellett a minisztériumot tájékoztatni. Az érintett családok személyes meggyőzését az év első két hónapjában, míg a szülői értekezletek összehívását márciusban tervezték. A beiskolázásról az összesítő jelentés fölterjesztését 1956. április 30-ig írták elő. Figyelemre méltó, hogy a fölmérések eredményeiről a megyék már 1955. októberében tájékoztatták a minisztérium nemzetiségi osztályát. A jelentésekben egyrészt megismételték a német tannyelvű oktatás bevezetését akadályozó néhány hónappal korábbi negatív tapasztalataikat, másrészt megfigyelhető a központi elvárásokkal szembeni formális megfelelés kényszere. Azaz: minden megyében találtak immár egy-két települést, ahol a német tannyelvű oktatás bevezetését elképzelhetőnek tartották. NEMZETISÉGI OKTATÁS MAGYARORSZÁGON AZ 1950-ES ÉVEK... 1395 26 MNL OL XIX-I-4-g 47. tétel Német nemzetiségi tanulók oktatásának továbbfejlesztése, 1955. szeptember 22. 27 MNL OL Magyar Dolgozók Pártja Titkárságának iratai 1948-1956. (a továbbiakban: 276.f. 54.cs.) 384.ö.e. Erdey-Grúz Tibor előterjesztése a német nemzetiségű tanulók oktatásának továbbfejlesztéséről, 1955. szeptember 30. és Pártállam, 2003. 146. 28 A fenti szempontok alapján elkészített tervet 2 hónapon belül kellett a Titkárság elé terjeszteni. Felelőse Andics Erzsébet lett. A Titkárság ülésén Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Vég Béla, Matolcsi János vett részt. - MNL OL 276.f. 54.cs. 384.ö.e. Jegyzőkönyv a Titkárság 1955. november 2-i üléséről. A Titkárság határozata titkos volt, arról a nemzetiségi osztály vezetőjét, Kovács Pétert november 30-án Voksán József szóban tájékoztatta. Voksán ezzel párhuzamosan az 1956. tavaszán a Politikai Bizottság elé kerülő nemzetiségi anyaghoz is újabb adatokat kért. Nevezetesen: a nemzetiségi iskolák tanulmányi színvonalának konkrétabb meghatározását, az ott folyó nevelő munka jellemzését, a magyar nyelv elsajátításának eredményességét, a főiskolai nemzetiségi tanszékeken folyó szakcsoportosítást, illetve a szaktanárképzésben résztvevők létszámát, valamint egy a cigányság helyzetével összefüggő jelentést. - MNL OL XK-I-4-g 33.tétel Feljegyzés a nemzetiségi osztály részére, 1955. november 30.
