Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Tóth Ágnes: Nemzetiségi oktatás Magyarországon az 1950-es évek második felében VI/1385
NEMZETISÉGI OKTATÁS MAGYARORSZÁGON AZ 1950-ES ÉVEK... 1389 1. sz. táblázat A német általános iskolai oktatás fejlesztésének terve, 1955-1956* 9 Megye Német lakosság száma10 Német lakta községek száma Német nyelvoktató iskolák száma Tervezett német nyelvoktató iskolák száma Baranya 60 577 189 40 40 Bács-Kiskun 26 154 20 10 5 Békés 4136 6 1 2 Csongrád 693 2 1 Fejér 10 690 15 1 10 Győr-Moson-Sopron 16 705 19 2 18 Komárom 17 405 26 3 15 Nógrád 1324 2-2 Pest (Budapesttel) 58 784 38 11 20 Somogy 4 423 32 6 Tolna 19 748 74 7 9 Vas 4 674 11 2 6 Veszprém 13 416 37 1 20 Összesen 238 729 471 78 154 Az évtized közepén a német lakta községek nem egészen 1/6 részében volt német nyelvoktatás. S bár a tervezetben nem tüntették föl, hogy pontosan mennyi idő alatt akarták megvalósítani az elképzelést, annak teljesülésekor is csak a német lakta községek felében számoltak a nyelvoktatással. A kérdés kapcsán a minisztériumon belül meglévő kettős-beszédet érzékelték a nemzetiségi osztály munkatársai, ezért egyrészt a vezetés egyértelmű állásfoglalását sürgették arra vonatkozóan, hogy „milyen irányú és mérvű agitációs munka kifejtését tartja szükségesnek a német anyanyelvű lakosság, az apparátus és a pedagógusok között.”11 Az osztály megfelelési kényszerét jelzi szükséglet megvizsgálása. Kérdés: a./ az egyetemi Német Intézet végzett hallgatói vállalják-e az oktatást általános iskolai felső tagozatban? b./ Német ösztöndíjak létesítése a Német Demokratikus Köztársaságban. 5. Szakfelügyelet problémájának rendezése. 6. Szorosabb együttműködés kiépítése a tanügyi apparátussal, a Népművelési Minisztérium Nemzetiségi Osztályával, a megalakuló Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségével, a magyarországi német sajtó szerkesztőségével, ezek bevonásával a felvilágosító munka fokozása.” - MNL OL XIX-I-4-g 47. tétel A nemzetiségi német oktatás helyzetéről, 1955. február 10. 9 A táblázat összeállításánál a nemzetiségi osztály a belügyminisztérium szig.biz. 00564/1950. számú kimutatását vette alapul. A belügyminisztérium a kitelepítések lezárulást követően vonta meg annak mérlegét, akkor készítette el összeírását, amely településenként vette számba a német lakosság létszámát. A nemzetiségi osztály a német és a magyar lakosság településenkénti arányát vette alapul. Bekerült a tervezetbe minden olyan település, ahol bármilyen százalékos arány mellett a német lakosság száma az 1000 főt meghaladta. Az 500-1000 fő közöttiek, ahol az összlakossághoz viszonyítva a németek aránya legalább 25%, a 300-500 fő közöttiek, amelyekben a németek aránya eléri az 50-75%-ot, valamint a 200 fő alattiak is, amelyekben a német lakosság aránya 75-100%. - MNL OL XIX-I-g-4 47.tétel Vázlat a német oktatás fejlesztéséhez, 1955. március 24. 10 Az adott megye német lakosság számának meghatározása is a belügyminisztériumi dokumentumon alapul. 11 MNL OL XIX-I-4-g 47.tétel A nemzetiségi német oktatás helyzetéről, 1955. február 10.
