Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Hamerli Petra: A magyar-olasz kapcsolatok alakulása 1918-1919-ben I/133
136 HAMERLI PETRA délszlávjai, majd 30-án a szlovákok következtek.18 Magyarországon október 31-én tört ki a forradalom, de — amint arról a Pesti Hírlap19 tudósított — az ország már előbb kinyilvánította, hogy a jövőben független hadsereget és külpolitikát kíván, kizárólag perszonáluniós közösséget vállalva Ausztriával.20 Október 29-én a piavei ütközet Olaszország győzelmével végződött, amit az olaszok mindmáig a legnagyobb diadalukként tartanak számon. Ezt követően az osztrák-magyar főparancsnokság fegyverszünetet kért Diaz tábornoktól. Az olaszok ragaszkodtak ahhoz, hogy az osztrák-magyar birodalommal és Németországgal külön kössenek fegyverszünetet annak érdekében, hogy különböző feltételeket szabhassanak a két államnak.21 A szövetségesek még aznap tanácskozásra ültek össze, melyet még több is követett.22 Ezeken az üléseken alakították ki a fegyverszüneti feltételeket. A tárgyalás résztvevői először arra világítottak rá, hogy a rossz kondícióban lévő Osztrák-Magyar Monarchia feltehetően minden feltételt elfogadna, így előbb ki lehetne vonni a háborúból, mint Németországot, amelyet így — az antant számára nagyon előnyösen — el lehetne szigetelni.23 A dualista állam valóban várta már a fegyverszünetet, amit bizonyít, hogy már október 12-én előirányozták a fegyverszüneti bizottság megalakulását.24 Ennek munkájában egyetlen magyar katonatiszt, Nyékhegyi Ferenc ezredes vett részt. A bizottság október 30-án vette fel az olasz főparancsnoksággal a kapcsolatot, továbbítva a bizottság elnöke, Victor Weber tábornok levelét.25 Ugyanezen a napon az olasz csapatok elérték a Piave folyót, és az osztrák-magyar csapatok visszavonultak.26 A fegyverszüneti feltételeket Pietro Badoglio tábornok nyújtotta át november 1-jén a Padova melletti Villa Giustiban tartózkodó bizottságnak. A szövetségesek megegyezése alapján a Monarchiának november 3-a éjfélig kellett válaszolniuk, hogy elfogadják-e a feltételeket, vagy nem.27 Erre a megadott határidőig került. 18 Salamon Konrád: Nemzeti önpusztítás, 1918-1920: forradalom- proletárdiktatúra- ellenforradalom. Bp. 2001. 52. 19 A Pesti Hírlap, melyet Légrády Károly indított 1878-ban, az első üzleti alapon álló magyar napilap volt. Ez azt jelentette, hogy a minél nagyobb olvasóközönség érdekében távol tartotta magát a pártpolitikától, ennek ellenére a Tanácsköztársaság alatt nem működhetett. A lapot különösen a liberális nagyvárosi polgárság kedvelte. (Kókay Gy.-Buzinkay G.-Murányi G.: A magyar sajtó története i. m. 161.) 20 Pesti Hírlap, 1918. okt. 08. 21 DDI/5./XI. 775. irat, 577. Orlando Sonninónak, 1918. okt. 29. 22 DDI/5./XI. 776. irat, 577-589. A szövetséges konferencia jegyzőkönyve, 1918. okt. 29. Franciaországot Georges Clemenceau francia miniszterelnök, Stephen Pichon francia külügyminiszter és Philippe Berthelot francia diplomata, Nagy-Britanniát David Lloyd George brit miniszterelnök, Arthur James Balfour brit külügyminiszter és Maurice Hankey (az angol Háborús Kabinet titkára), Olaszországot Sidney Sonnino külügyminiszter és Luigi Aldrovandi Marescotti (az olasz delegáció titkára), az Amerikai Egyesült Államokat pedig Edward House ezredes (Wilson elnök tanácsadója), Arthur Hugh Franzier amerikai külügyi tisztviselő és Gordon Auchincloss (House ezredes titkára) képviselték. Tolmácsként Paul Mantoux működött közre. 23 DDI/5./XI. 780. irat, 591-592. Macchi di Cellere Sonninónak, 1918. okt. 29. 24 Nyékhegyi Ferenc: A Diaz-féle fegyverszüneti szerződés. (A padovai fegyverszünet) Magyar Narancs, Bp. 2003. 7. 25 Nyékhegyi F: u.o. 12. 26 DDI/5./XI. 785. irat, 606. Armando Diaz, az olasz hadseger főparancsnoka Orlandónak, 1918. okt. 30. 27 DDI/5./XI. 800. irat, 640-643. A szövetséges konferencia jegyzőkönyve, 1918. nov. 2.
