Századok – 2014
TÖRTÉNETI IRODALOM - Forgó András: Julia Anna Riedel: Bildungsreform und geistliches Ordenswesen im Ungarn der Aufklärung. Die Schulen der Piaristen unter Maria Theresia und Joseph II. - Oktatási reform és szerzetesség a felvilágosodás kori Magyarországon. A piarista iskolák Mária Terézia és II. József alatt. Stuttgart, Steiner, 2012. (Contubernium. Tübinger Beiträge zur Universitäts- und Wissenschaftsgeschichte 77.) IX, 611 o. V/1320
1320 TÖRTÉNETI IRODALOM géből. Az egy nagy körbe foglalható kolostorpalota négyszögű alaprajza mellett egy harmadik, szabályosságával a végtelenséget és egységet szimbolizáló geometriai forma, az egyenlő oldalú háromszög is beírható az alaprajz három kardinális pontja közé: szárai a főhomlokzat két sarkát és a templom oltárának szentségtartóját kötik össze (írja korábban René Taylor [1967]). A tökéletességet kereső alaprajzi kép mellett, amely Salamon templomát is jellemezte, másban is mintaként tekintett az Escorial ókori elődjére. Fülöp rezidenciáját ugyanúgy, mint Salamon palotáját, a templom köré építtette. Bár az Escorialnak háromszor annyi időre volt szüksége az elkészüléshez, mint a legendák szerint a jeruzsálemi templomnak, méreteit tekintve és párhuzamba állítva a római Szent Péter bazilika másfél évszázadot átölelő építkezéseivel, az a maga korában gyorsnak számító huszonegy év alatt épült fel. Az Escorial első építésze az a Juan Bautista de Toledo volt, aki 1546-tól Rómában Michelangelo oldalán a „secondo architetto” posztját töltötte be a Szent Péter-bazilika építkezéseinél. Toledo meghalt az Escorial építkezéseinek megkezdése után három évvel, utódjának, Juan de Herrerának munkáját az uralkodó mindvégig személyes felügyelete alatt tartotta. Fülöp mindenre kiterjedő hatalmát az új építészeti stílus (és típus) megteremtésének ellenőrzésében is gyakorolta. A vallási- és uralkodói központot építő Salamonnal Cabrera de Cordoba, Fülöp életrajzírója is azonosította urát, míg apját, V Károlyt Dávid király szerepében tüntette fel. II. Fülöp az Escorial gyűjteményeiben hozzávetőleg 7500 keresztény ereklyét halmozott fel; saját és apja síremlékének felállításával kijelölte a család temetkezőhelyét a San Lorenzo templom kriptájában. Az uralkodóház és a spanyol katolicizmus központját kialakítva teremtett a 20. századig ívelő hagyományt, melyben állam és egyház szoros együttműködésben létezett egymással. Ily módon vált napjainkra az Escorial a spanyol közösségi emlékezet helyévé. A Németalföld és II. Fülöp udvara közti művészeti transzfer, amint azt a tanulmányok is mutatják, a király elődeinek mintáját követte, majd teljesítette ki. A szabadságküzdelmek kitörése a két fél közti kulturális kapcsolatok sérüléséhez vezetett, az északi tartomány függetlenné válásával pedig Németalföld egy részével e kötelék teljesen meg is szakadt. Az Escorial példája is jól mutatja azonban, hogy Fülöp uralkodásának második felében az államkatolicizmus sikeresen alakította ki a céljait szolgáló művészeti nyelvet, amelyben a németalföldi modellnek hatalmas szerepe volt. Az itáliai és németalföldi hagyományok befogadásával a „siglo de oro” — amelynek kezdetét a kötet tanulmányait végigolvasva talán helyesebb az 1560-as és 70-es évekre tenni — vallásos és világi művészeti produkciója az európai barokk csúcsteljesítményeivel egyenlő rangra emelkedett. Csak remélhető, hogy a kötet nyomán a művészettörténeti szakma más, korábban szintén periférikusnak tartott jelenségek értékeit bemutatva, méltónak tartja majd azok beemelését is abba a kánonba, amelyből Európa nagy részének kora újkori művészeti teljesítménye mindeddig kiszorult. Ugry Bálint Julia Anna Riedel BILDUNGSREFORM UND GEISTLICHES ORDENSWESEN IM UNGARN DER AUFKLÄRUNG Die Schulen der Piaristen unter Maria Theresia und Joseph II. Stuttgart, Steiner, 2012. (Contubemium. Tübinger Beiträge zur Universitäts- und Wissenschaftsgeschichte 77). IX, 611 o. OKTATÁSI REFORM ÉS SZERZETESSÉG A FELVILÁGOSODÁS KORI MAGYARORSZÁGON A piarista iskolák Mária Terézia és II. József alatt Julia Anna Riedel nagyszabású monográfiája a tübingeni egyetemen megvédett doktori disszertáció nyomtatásban megjelent változata. A mű fő célkitűzése, hogy megmutassa: hogyan élte meg a piarista rend a Mária Terézia és II. József irányításával bevezetett oktatási és egyházi reformokat. A disszertáció a „Fenyegetett rendszerek (Bedrohte Ordnungen)” című kutatási projekt keretében készült, ezért fő kérdésfeltevése is a projekt központi témájához igazodik: mennyiben jelentett a
