Századok – 2014
MŰHELY - Buza János: Az "árforradalom" nyomában V/1297
AZ „ÁRFORRADALOM” NYOMÁBAN 1307 ’nemzetgazdasági alaptanához’, illetve a ’Preisrevolution’ szót tudatosan kerülő Johann Helferich — gyakran és joggal emlegetett — alapművéhez csatolnánk az árforradalmat. Minden jel arra mutat, hogy az árforradalom a nemzetgazdaságtan német történeti iskolájához62 köthető, amelynek tagjai nemcsak az elődök63 munkásságára építettek, hanem az angol, a francia és az olasz közgazdasági irodalom eredményeit is hasznosítva alkották meg tan-, illetve szakkönyveiket. Történeti képzettségük, klasszikus műveltségük átlagon felülinek bizonyult, Helferich és Roscher egy időben Ranke szemináriumain vett részt. Ranke az elsők között — csúcsteljesítménynek tartott művében64 — merített Alexander von Humboldt latin-amerikai kutatásainak eredményeiből, amelyek Mexikó és Potosi65 térségének ezüstjére irányították a figyelmet, s a korábbiaknál élesebben világították meg az Újvilágból származó nemesfémek jelentőségét. Alexander von Humboldt egyik későbbi írásában visszatért a nemesfémek közgazdasági66 szerepére, tanulmányából kitűnik, hogy igencsak tisztában volt az árváltozásokra67 gyakorolt hatásukkal, kiváltképpen a 16. századi szerepükkel; számos hivatkozás bizonyítja, hogy ez utóbbi munkája ösztönzőleg hatott Helferich és Roscher műveire. Roscher nagy tisztelői68 — August von Miaskowski és Kari Lamprecht — fordították69 Georg Wiebe figyelmét az árforradalom tanulmányozására. A professzori ösztönzések sikereseknek bizonyultak, egy emberöltő múltán a szaktudomány mértékadó kézikönyve is megerősítette, hogy Wiebe átfogó, rendszeres tudományos munkával a 16-17. századi „nagy árforradalom” első monográfu-62 Günther Schmölders: Historische Schule, in: Otmar Issing: Geschichte der Nationalökonomie. München, 1984. 111. et passim. A történeti iskolával foglalkozó, szerteágazó és eltérő mélységű szakirodalomban az sem példátlan, hogy Roscher alapművének ártörténeti alfejezete is említést nyert, Yukihiro lkeda: A lecture notebook of Wilhelm Roscher with special reference to his published works. In: The German Historical Schoool. Edited by Yuichi Shionoya. Routledge, London and New York 2001. 42. Más tekintetben 1. Madarász Aladár-. Kameralizmus, történelmi iskola, osztrák gazdaságtan. Három vázlat a német és osztrák közgazdasági diskurzus történetéből. Közgazdasági Szemle XT,IX (2002) 838-857, ezen belül 843-850. 63 A nemesfémek legnagyobb árváltozását hozó 16. századra — az ’árforradalom’ szóhasználat nélkül — 1. Karl Heinrich Rau: Grundsätze der Volkswirtschaftslehre (Lehrbuch der politischen Oekonomie, Bd. I.) Heidelberg, 1841<4) 180-181. [A mű első kiadása 1826-ban jelent meg.] 64 „Déli Európa” fejedelmei és népei, mert erről van szó, nézetünk szerint Ranke művei közt a legfelső polczot foglalja el.” ... „Soha senki jobban ki nem fejezte, meg nem magyarázta a két államalkotás hosszas virulásának, majd hanyatlásának okait.” Marczali Henrik: Ranke Leopold. Budapesti Szemle 85 (1896) 229. sz. 54-55. 65 „Herr Alexander von Humboldt hat zuvörderst die eigentlichen Rechnungen von Potosi an das Licht gebracht, ...” Leopold Ranke: *Fürsten und Völker von Süd-Europa im sechzehnten und siebzehnten Jahrhundert. Berlin, 1837(2). 352., 357., et passim. (Ranke A. von Humboldt Párizsban, 1811-ben megjelent munkájára hivatkozott.) [Ranke műve bővített kiadásban, kifejezőbb címen jelent meg: Die Osmanen und die spanische Monarchie im 16. und 17. Jahrhundert. Leipzig, 1877<4). 66 Alexander von Humboldt: Ueber die Schwankungen der Goldproduktion mit Rücksicht auf staatswirtschaftliche Probleme. Deutsche Vierteljahrs -Schrift 1838. TV Heft, 1A0. 67 uo. 15-17. 68 A v. Miaskowski: Wilhelm Roscher (1817-1894). Deutsche Rundschau LXXXTV (1895) 214- 238. [nekrológ]. 69 „Man kann es freudig willkommen heißen, daß nunmehr ein Schüler Miaskowski’s und Lamprecht’s, G. Wiebe, sich die für unsere Wissenschaft äußerst wünschenswerte Aufgabe gestellt hat, ...” Naudé: i. m. 770.
