Századok – 2014
MŰHELY - Kádár Zsófia: Jezsuita vezetésű vallásos társulatok Magyarországon a 17. században (1582-1671) V/1229
területeire, sőt, a hódoltságba is eljutott. Elsőként diáktársulatok alakultak a jezsuita gimnáziumok mellett, amelyekben eleinte a városi felnőtt lakosság is részt vehetett. Számukra rövidesen önálló kongregációk jöttek létre valamilyen Mária-titulussal, esetleg más (akár középkori előzményre visszanyúló) patrocíniummal. Ezeknek a társulatoknak főleg a társadalom felsőbb rétegei és a buzgóbb középréteg lettek tagjai, és fontos szerepük volt a helyi ebt összefogásában. Szélesebb rétegek számára nyílott meg a társulati életben való részvétel lehetősége az 1650- es évektől Magyarországon is elterjedt Agónia Christi-társulatok révén, amelynek már nők is tagjai lehettek, a derékhadat pedig egyre inkább a köznép alkotta. Jelentőségük főleg a felekezetileg kevert és a protestáns többségű régiókban volt nagy, ahol az ellenreformációs program sikeres eszközeivé váltak. A társulatok egyetemes kereteinek kitöltésében, a helyi viszonyokhoz való alkalmazkodásban az egyes kongregációkat megszervező pátereknek is kulcsszerepük volt. E személyeket és szervezőmunkájukat mindeddig alig vizsgálta a kutatás. A korai időszakban ilyen meghatározó „társulatalapító” volt a már említett Dobokay Sándor, a jezsuiták első magyarországi generációjának kiemelkedő egyénisége. Még kolozsvári tanulmányai alatt ismerte meg a társulati formát, hiszen lelki vezetője a kongregáció akkori elöljárója, a már említett Hieronymus Fanfonius volt.287 1602-ben Dobokay rektorsága alatt alakult meg Vágsellyén a Mária-társulat, majd a zágrábi kollégiumban is ő kezdeményezte a kongregációalapítást. Mint láthattuk, Homonnán — a szükséges társadalmi és anyagi feltételek híján — már nem kezdeményezett társulatalapítást. A társulati forma kiemelkedő terjesztője volt a Draskovich György későbbi győri püspök fiatalkori gyóntatójaként ismert Holovics Adám is.288 Brünni, prágai, grazi és bécsi tanulmányai után bizonyára már ezeknek a jezsuita intézményeknek a társulati életébe is bekapcsolódott. Magyarországon először Nagyszombatban a frissen alapított Sarlós Boldogasszony-diáktársulat rektoraként tűnt fel 1619-ben.289 1621-1622-ben — a nagyszombati rendház menekülése idején — Zágrábban a diákkongregáció rectora és a tanulók hitszónoka.290 1623-ban, majd 1627-1631 között ismét Nagyszombatban vezette a diáktársulatot.291 1632-ben és 1634-ben a városiak Szent Kereszt-társulata élén találjuk, a köztes évben gyóntatóként működött.292 Ezután Győrben vezette a szintén azelőtt alapított diáktársulatot egy évig.293 Kezdeményező szerepét jól illusztrálja, hogy ugyanitt 1639-ben egy olyan, az ifjabb diákok számára alapított társulat élén találjuk, amelynek működéséről csak ebben az egy évben tudunk.294 Az ekkor már 60 éves pátert ezután visszahelyezték Nagyszombatba, ahol hasonlóképpen az ifjabb diákok társulatának élére került.295 Itt azonban 287 Molnár A.\ Dobokay Sándor i. m. 78-79., 82. 288 Életútjáról: Lukács II. 624. 289 Lukács II. 221. 290 Lukács II. 241. (1621), 255. (1622). 291 Lukács II. 268. (1623), 299. (1627), 311. (1628), 323. (1629), 337. (1630), 352. (1631). 292 Lukács II. 370. (1632), 388. (1633, gyóntatóként), 407. (1634). 293 Lukács II. 452. (1635) 294 Lukács II. 506., R Adamus Holovitius, regens convictus nobilium, praeses minoris congr. B. Virginis. 295 Lukács II. 526. (1640) JEZSUITA VALLÁSOS TÁRSULATOK MAGYARORSZÁGON ... (1582-1671) 1267
