Századok – 2014
MŰHELY - Kádár Zsófia: Jezsuita vezetésű vallásos társulatok Magyarországon a 17. században (1582-1671) V/1229
Az alapító tagok létszáma — amint a fenti példák mutatták — általában nem volt magas, Győrben 12-en, Sopronban 30-an, Nagyszombatban 56-an voltak. Ok választották meg a kongregáció titulusát és az első tisztviselőiket, gyakran fényes külsőségek között. A társulat világi vezetője, a rector mellett a diákkongregációk mintájára két assistens és hat consultor választása lehetett jellemző.231 A diáktársulatokhoz hasonló törekvésük volt országos előkelőségeket is soraikban tudni, például a pozsonyi és a soproni társulat — amint láttuk — az uralkodói család tagjait. Taglétszámuk — az említett, szórványos adatok szerint — valószínűleg nem haladta meg (sokkal) a 200 főt, sőt, általában inkább ez alatt lehetett. Rectoraik rendszerint a társulat legelőkelőbb helyi tagjaiból kerültek ki; a győri Nagyboldogasszony-társulat első rectora Zichy Pál győri főkapitány-helyettes, a pestis után újraalapított pozsonyi Nagyboldogasszony-kongregáció rectora pedig Lippay Gáspár kamaraelnök volt.232 A jezsuita rendi elöljárót (praeses vagy praefectus) illetően minden városban sokkal fontosabb volt a személyi állandóság, mint a diáktársulatoknál, e tisztséget pedig szinte kizárólag csak felszentelt papok viselték. A gimnáziumi diáksággal ellentétben ugyanis e városi társulatok tagsága nem cserélődött olyan gyorsan, így a személyes kapcsolatoknak is sokkal fontosabb szerepük volt. A zágrábi társulat élén (bár két megszakítással) hét évig állt a kanonokból jezsuitává vált Nikola Krajacevic (Sartorius), aki bizonyára remekül ismerte a helyi viszonyokat,233 a soproni társulatot pedig szintén az alapításától hét éven át vezette Heigl Ambrus, aki 1646-ban a pestisnek esett áldozatul.234 235 A városi társulatok tagsága gyakran egy-egy jól meghatározható társadalmi csoporttal esett egybe. Pozsonyban a városi társulat magyar tagozata elsősorban a Magyar Kamara tisztségviselőit, a győri magyar „urak kongregációja” a helyi katolikus városi és katonai elitet, a német társulat pedig a német katonaságot és annak vezetőit tömörítette.236 A városi kongregációknak tehát fontos szerepe volt a helyi katolikus elit összefogásában. Érdekes ezeknek a társulatok olykor programszerű titulusválasztása: talán több városban is feltételezhető a magyar Nagyboldogasszony-társulatok „Patrona Hungáriáé” megkülönböztető titulusa, amelyre Nagyszombatból és Győrből is vannak adataink.236 (A fentebb említett nagyszombati „ifjabb” (középső) diáktársulat „Patrona Hungáriáé” melléktitulusa is érdekes; ez alapján további vizsgálatot kíván ennek a titulusválasztásnak az esetleges további előfordulása más diáktársulatoknál is, és nem kizárólag a Nagyboldogasszony titulus mellett.) Győrben a német társulat említett „Maria de Victoria” titulusa is ilyen programadó név.237 1260 KÁDÁR ZSÓFIA 231 Vö. pl. Győr, História, 7r-8v. (1636) 232 História, 7r. (1634), LAW (1647), Cod. 12220. 50v. 233 1625-1628, 1630, 1633-1634, Lukács II. 289., 301., 313., 339., 396., 414. 234 LAW (1646), Cod. 12219. 423v. 235 Vö. Győr, LAR (1635), Austr. 136. 386. 236 Vö. Pozsony (Congregatio Divae Virginis S. Stephani regis patriae Patroni), Lukács II. 354. (1631) és LAW (1647), Cod. 12220. 50v. Győr (Sodalitas dominorum ungarorum sub titulo Beatae Virginis Mariae Patronae Ungariae), História, 6r., a titulusválasztás részletes indoklásával. 237 Vö. Győr, LAR (1634), Austr. 136. 344.
