Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Varga Zsuzsanna: Kiútkeresés az agrárszektor válságából az "új szakasz" (1953-1954) idején I/117
KIÚTKERESÉS AZ AGRÁRSZEKTOR VÁLSÁGÁBÓL ... (1953) 123 zett a felbomlás: Somogy megyében a 308 tszcs közül 94 (a tabi járásból 36, kaposvárijárásból 15), Szabolcs-Szatmár megyében 495 tszcs közül 187 (a nyírbátori járásból 53, a kemecsei járásból 30 tsz), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében pedig a 401 tszcs közül 68 jelentette be a feloszlási szándékát. A megyei tanácsok jelentései alapján úgy tűnt, hogy az elkövetkező időszakban 108 önálló tsz-ből, 505 III. típusú és 38 I.—II. típusú tszcs-ből várható még nagyobb arányú kilépés. Ez Szolnok, Nógrád valamint Baranya és Fejér megyét érintette.37 A FM illetékes vezetői ezt a folyamatot a következőképp értékelték: „Általában azok a tsz-i tagok akarnak kilépni, akik az elmúlt év őszén vagy a tél folyamán léptek be. Mivel az elmúlt évben a tsz-ek gazdasági eredményei rendkívül gyengék voltak, a belépők nagyrésze gazdasági kényszerből lett a tsz tagja. Többen hangoztatták annak idején, hogy azért lépnek be, mert a beadás teljesítése után nem maradt meg földjük bevetéséhez szükséges vetőmag és takarmánygabona sem. A belépők jelentős részével szemben pedig különféle nyomást és erőszakot alkalmaztak."38 Az eddigiekből egyértelműen kiderült, hogy a felbomlási szándék elsősorban az önálló és a III. típusú, azaz a szovjet kolhoz mintájára szervezett termelőszövetkezeteket jellemezte. Az I. és II. típusúak tagsága várakozó álláspontra helyezkedett. Ok az előző években a „szövetkezeti kirakat” mögött tulajdonképpen egyéni gazdálkodást folytattak, ugyanakkor viszont bizonyos kedvezményeket élveztek, amit nem akartak egyelőre elveszíteni. A helyzetük megítélésben jelentős nézeteltérés volt az országos és a helyi szervek között. Ez utóbbiak 133 alacsonyabb típusú tszcs működési engedélyének bevonását javasolták, míg a pártközpont Mezőgazdasági Osztálya úgy vélte: „Ezt a javaslatot nem lehet elfogadni, mert a könnyebb ellenállás irányába való törekvést mutatja.”39 Augusztus folyamán némileg lassult a felbomlási folyamat. Az MDP Politikai Bizottsága szeptember 10-ei ülésére készített FM jelentés a következőkről számolt be: „Augusztus 10-től szeptember 7-ig terjedő időben újabb 159 III. típusú és 84 I. típusú termelőszövetkezet (termelőszövetkezeti csoport) kérte írásban feloszlatását. Ebben az időpontban a legtöbb Békés megyében 38, Somogy megyében 17, Szabolcs megyében 18 és Vas megyében 16 kérte feloszlásának engedélyezését. A legutóbbi jelentés szerint 761III. típusú és 248 I. típusú, összesen: 1009 termelőszövetkezet kérte írásban a feloszlatását. Ezen kívül még mintegy 700 további termelőszövetkezetben a tagság jelentős része az év végén ki akart lépni a termelőszövetkezetből.”40 Nagyon érdekes az említett jelentés azon része, amely a megyei és járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak tehetetlenségéről, valamint a rendőri és bírói szervek passzivitásáról számol be. „A közös vagyon széthurcolásának gondolata legerősebben a feloszlatásra törekvő termelőszövetkezeti tagok körében 37 Uo. 38 Uo. 39 Uo. 40 MNL OL M-KS 276. f. 53. cs. 135. ő.e. Jegyzőkönyv az MDP Politikai Bizottság 1953. szeptember 10-i üléséről. 2. A Földművelésügyi Minisztérium jelentése a termelőszövetkezetek helyzetéről. Ea.: Hegedűs András.
