Századok – 2014
MŰHELY - Kádár Zsófia: Jezsuita vezetésű vallásos társulatok Magyarországon a 17. században (1582-1671) V/1229
1238 KÁDÁR ZSÓFIA gionális jelentőségű maradt.43 Ehhez képest a kissé később alapított nagyszombati rendház és kollégium (1615) országos vonzásköre és jelentősége — különösen az egyetemalapítás után (1635) — megkérdőjelezhetetlen volt. Zágrábban Dobokay Sándor, a kollégiummá váló intézmény (1612) első rektora kezdeményezte a társulatalapítást, ami a következő évre valósult meg.44 Ekkor kapta meg Aquaviva rendfőnök megerősítő oklevelét a diákok Gyümölcsoltó Boldogasszony-kongregációja, amelynek az akkor ott tanuló 330 diákból 40-en lettek tagjai. A társulatba rövidesen felnőttek, az egyházi és a világi elit tagjai is felvételüket kérték, például Domitrovics Péter (Petar Domitrovic) zágrábi püspök, a helyi kanonokok vagy gr. Homonnai Drugeth György.45 A társulat ennek ellenére diákkongregációként működött, és csak 1663-ban vált ki belőle az „iíjabb diákok” külön társulata. Mivel ugyanis a kollégiumban 1662-ben magasabb szintű, bölcsészeti képzés indult, a megnövekedett diáklétszámot az egyetlen társulat már nem tudta volna ellátni. A gimnázium legfelsőbb osztálya (rhetorica) és a filozófia hallgatói számára a régi társulat maradt nyitott, míg a gimnázium 2-4. osztályos diákjai (grammatica, syntaxis, poetica) a Nagyboldogasszony titulusú „kisebb” kongregációban tömörültek.46 A nagyobb diáktársulat létszáma 1649/50-ben 140, 1665-ben 138 volt. A szétválást az „ifjabb” kongregáció ismert taglétszámai is indokolják: 1665-ben 170, 1695- ben 177 volt a sodalisok száma.47 Zágrábban a felnőttek számára jezsuita vezetésű városi kongregáció 1623-tól működött Muzio Vitelleschi rendfőnök (1615-1645) megerősítésével.48 A jezsuitáktól függetlenül ekkor már létezett egy másik polgári társulat is a vá43 A horvát egyház „különutas” fejlődéséről 1. Molnár Antal: A zágrábi püspökség és a magyarországi katolikus egyház a 17. században. (METEM Könyvek 77.) Bp. 2012. 44 Dobokay Sándorról 1. Molnár Antal. Dobokay Sándor SJ önéletrajzi feljegyzései (1620). In: Uő: Lehetetlen küldetés? Jezsuiták Erdélyben és Felső-Magyarországon a 16-17. században. Bp. 2009. 79-93. Zágrábi rektorként 1. Lukács II. 145. (1613) és Franjo Fancev: Grada za povijest skolskog i knjizevnog rada isusovackog kolegija u Zagrebu (1606-1772). Starine 37. (1934) 1-176., ebben 32. (1612, 1613). 45 Fancev, F: Grada i. m. 34., 38-40., Miroslav Vanino: Isusovci i hrvatski narod. I. Rad u XVI slojecu Zagrebacki Kolegij. (Bibliotéka Vrela i prinosi za povijest isusovackog reda u hrvatskom narodu 1.) Zagreb 1969. 290-291. 46 Vanino, M.\ Isusovci i. m. I. 309., vö. az új társulat önállósulására: Ladislaus Lukács: Catalogi personarum et officiorum provinciáé Austriae S.I. III. (1641-1665). Romáé 1990. (A továbbiakban Lukács III.) 800. (1664). 47 Vanino, M. : Isusovci i. m. I. 309-310. 48 A jezsuita vezetésű városi társulatokra nem volt jellemző, hogy aktuálpolitikai esemény motiválja alapításukat. Zágrábban azonban erre látunk példát: az Erdődy Tamás (korábbi horvát bán) által kezdeményezett, a városi kormányzatban bevezetett reform (új városi statútum) ellen Frangepán Miklós horvát bán támogatásával és Grga Tepecic korábbi városbíró vezetésével felkelés tört ki, amelynek leverése után a felkelés vezetői az ellenséges oldal elleni merényletet hajtottak végre, egyiküket megölték. Az „összeesküvőket” letartóztatták és halálra ítélték. Az elítéltek közül ketten az akkor Zágrábban vizitáló osztrák provinciális, Rumer György segítségével menekültek meg. A jezsuiták hozzáállása segítette a polgári társulat alapítását, bár a kongregáció nem tett különbséget a felek között, a város belső békéjének helyreállítása volt a céljuk. (Vanino, M.: Isusovci i. m. I. 360-361.) A jezsuiták Erdődy Tamással is jó kapcsolatra törekedtek, temetésekor a zágrábi székesegyházban a kollégium castrum dolorist állított. (Vö. Fancev, F: Grada i. m. 50.) A felkelésről 1. még: Franjo Buntak: Povijest Zagreba. Zagreb 1996. 397-399. - A horvát szöveg fordításában Temovácz Bálint, a zágrábi helytörténeti szakirodalom feltárásában Varga Szabolcs segítségét köszönöm!
