Századok – 2014
MŰHELY - Kádár Zsófia: Jezsuita vezetésű vallásos társulatok Magyarországon a 17. században (1582-1671) V/1229
JEZSUITA VALLÁSOS TÁRSULATOK MAGYARORSZÁGON ... (1582-1671) 1233 dejűleg adta ki a Mária-kongregációk első általános szabályzatát, amelyet lényeges változtatás nélkül követtek egészen a rend feloszlatásáig.20 Az intézményesülést gyors fejlődés követte. A kezdeti időszakban a társulatok alapvetően városokban működtek és a kongregációkon belül a különböző társadalmi rétegek együtt voltak jelen. Az 1590-es évektől megfigyelhető rétegződés eredményeként egyre inkább leképezték az életkori, társadalmi, foglalkozási és nyelvi csoportokat.21 A társulatok elterjedtsége a 16. század végén még nem volt egyenletes egész Európában. A Rajna-vidéki és flandriai, valamint a dél-német területek felé az alapítók kitüntetett figyelemmel fordultak, de Franciaország vagy a Habsburg-tartományok térségében még nem alakult ki a kongregációk sűrű hálózata.22 Ez a 17. század első felében változott meg,23 amikor az osztrák rendtartományban is a kongregációk gyors térbeli és létszámbeli növekedése figyelhető meg, amiből már a Magyar Királyságban újonnan alapított jezsuita kollégiumok is kivették a részüket. A magyarországi társulatok szerveződéséhez a közvetlen mintát az osztrák provincia rendházaiban kereshetjük. Az 1563-ban Bécs központtal önállósult osztrák rendtartomány 1623-ig a cseh korona országait is magában foglalta. így a magyarországi alapításokra a magyar rendtagok által leglátogatottabb bécsi és grazi kollégiumok mellett valószínűleg a morvaországi olmützi és brünni rendházak, illetve azok társulatai is hatottak.24 A bécsi mintának Nagyszombat esetében lehetett kiemelt szerepe, hiszen tudjuk, hogy a bécsi Nagyboldogasszony-társulat „testvéri” (szövetségesi) kapcsolatot ápolt prágai, grazi, augsburgi és olmützi kongregációk mellett a nagyszombati Gyümölcsoltó Boldogasszony-társulattal is.25 Az itáliaiak Caritas-társulata (1565), majd a jezsuita konviktus diákjai számára alapított Szent Barbara-sodalitas (1573) után 1579- ben alapított első bécsi Mária-kongregáció magyar kapcsolatai mindvégig szorosak maradtak, a Bécsben tanuló magyarok, egyházi és világi előkelők közül is sokan tagjai voltak, alapítóinak egyharmada is a magyarországiak közül került ki.26 Az osztrák tartományon belül a rendházak alapításához hasonlóan időbeli csúszás volt a nyugatabbi és a magyarországi kongregációalapítások között is, 20 Chatellier, L The Europe i. m. 9., O’Sullivan, E: Congregationes i. m. 915-916., Elder Mullan: Die Marianische Kongregation dargestellt nach den Dokumenten. Wien 1913.4 11-13., 26- 29., 31-33. A bullák teljes szövegét 1. uo. 231-253. 21 Chatellier, L.: The Europe i. m. 14-19. Kezdetben a jezsuita társulatoknak nők is tagjai voltak, Aquaviva 1587-es rendelkezésével azonban kiszorultak a társulatokból. O’Sullivan, E: Congregationes i. m. 915. Kivételt csak a legmagasabb társadalmi csoport jelentett egészen XIV Benedek pápa 1751. évi döntéséig, amely női társulatok alapítását is megengedte, vö. Ludwig Koch: Kongregationen (Marianische). In: Jesuitenlexikon. Hg. Ludwig Koch. Paderborn 1934. 1018-1024. 22 Chatellier, L.: The Europe i. m. 25-32. 23 Uo. 50-51. 24 A kérdés további vizsgálatokat kíván. A cseh-magyar jezsuita kapcsolatokról 1. Kovács Eszter: Magyarországi jezsuiták és a cseh rendtartomány (Csehország, Morvaország, Szilézia) 1773-ig. (PhD- disszertáció). Piliscsaba 2009. A cseh-morva kongregációkról 1. pl. Orlita, Z.: Gemeinschaft i. m. 25 Vö. Saeculum Marianum Sodalitatis B. Mariae Virginis in Coelum Assumptae... Viennae 1678. 11-12. 26 Coreth, A.: Die ersten Sodalitäten i. m. 12., 15., 37., Saeculum Marianum i. m. 7-9.
