Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Zoltán Péter: A töröksegély kérdése az 1603. évi regensburgi birodalmi gyűlésen V/1187
1204 BAGI ZOLTÁN PÉTER Három nappal később — 1603. május 30-án — a rendek végül elfogadták a 86 Römermonat támogatás megadását az elkövetkező négy évre, az udvar által megszabott terminusoknak megfelelően.95 A birodalmi gyűlés határozata a töröksegély ügyében Az 1603. július 3-án kibocsátott birodalmi gyűlési határozat rögzítette és szentesítette a rendek és az uralkodó megegyezését. Az irat — hasonlóan az 1594. és az 1598. évi birodalmi határozatokhoz — először megindokolta a prepozíció bevezetőjéből átemelt szövegrészekkel - immáron nem csupán a rendek, hanem az egész Német-római Birodalom előtt a gyűlés összehívásának az okait (a békekötési kísérlet kudarca, a török megbízhatatlansága).96 A jóváhagyott töröksegély összege mellett, amelyből a birodalmi kerületek támogatását nem lehetett levonni, természetesen meghatározták a fizetési terminusokat is. Eszerint az 1603. évben Szent Jakab napját és Jézus Krisztus születése napját, a következő három esztendőben pedig a húsvétot megelőző harmadik hét vasárnapját, valamint Mária születése napját adták meg fizetési határidőnek.97 Az udvar ismételten megkapta a birodalmi rendektől a felhatalmazást, hogy a befolyt összegeket saját tetszése szerint ossza el, azzal a kikötéssel, hogy ezt semmi egyébre, csak a zsoldba fogadott katonaság fizetésére fordíthatja. Bár az előző birodalmi gyűlés végzésének értelmében a tíz birodalmi kerület képviselőiből, valamint a két — a rendek által megbízott — ellenőrből (Philipp Ludwig von Neuburg palotagróf és Georg Ludwig von Leuchtenberg gróf) bizottság alakult, hogy a birodalmi fillérmester elszámolásait ellenőrizze.98 A Német-római Birodalom elleni török támadás esetére az ennek elhárítására rendelt Nachzug hiányában a birodalmi gyűlés határozata arra intette a kerületeket és magukat a rendeket, hogy egy ilyen alkalommal megfelelő számú fegyveressel álljanak készen a német területek megvédésére.99 Az alattvalóknak a matrikula alapján kiosztott adón túl egyéb formában is hozzá kellett járulniuk a háború költségeihez. A plébánosok és prédikátorok buzdítására ugyanis a templomok előtt kihelyezett ládákban könyöradományokat gyűjtöttek a háborúban megsebesültek, a betegek és az ispotályok jobb ellátására. Ezt az alamizsnát a városok és falvak elöljáróinak össze kellett gyűjteniük és az előírt letéti helyre el kellett szállítaniuk.100 95 A birodalmi gyűlés válasza a császári követség nyilatkozatára, 1603. május 30. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 97. Fol. 202r.-204r.; Heischmann, E.: Anfänge des stehenden Heeres i. m. 115.; Stieve, F: Politik Bayerns i. m. 640.; Mayr, J. K. : Türkenpolitik Erzbischof Wolf Dietrichs i. m. 275. 96 A birodalmi gyűlés határozata, 1603. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 99. Föl. 2.-6. 97 A birodalmi gyűlés határozata, 1603. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 99. Föl. 10.-11. 98 A birodalmi gyűlés határozata, 1603. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 99. Föl. 12.-13.; Schulze, W. : Reich und Türkengefahr i. m. 328. 99 A birodalmi gyűlés határozata, 1603. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 99. Föl. 15.-16. 100 1603.: A birodalmi gyűlés határozata, 1603. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 99. Föl. 17.-18. A két korábbi birodalmi gyűlésen is szerepelt a határozatok között ilyen cikkely: 1594: A birodalmi gyűlés határozata, 1594. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 91. Föl. 7v.; 1598.: A birodalmi gyűlés határozata, 1598. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 94. Föl. 400r.-401r.; Wölfinger Ildikó: Az 1594-es birodalmi gyűlés határozatai a magyar háborút illetően. Documenta Historica 15. Szeged, 1994. 10-11
