Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Zoltán Péter: A töröksegély kérdése az 1603. évi regensburgi birodalmi gyűlésen V/1187
A TÖRÖKSEGÉLY ... AZ 1603. ÉVI REGENSBURGI BIRODALMI GYŰLÉSEN 1197 gyarország, Erdély és Havasalföld teljesen elvész és neki [ti. a töröknek - B. Z.] részévé válik, így még inkább kiszélesíti hatalmát.”52 Az Oszmán Birodalom ráadásul nem vonta ki csapatait a hódoltságból téli szállásra, hanem az eddigi gyakorlattal ellentétben — hangsúlyozzák az irat készítői a második szakasz lezárásaként — Budán, Székesfehérváron, Kanizsán és más helyeken jelentős számú hadakat hagyott hátra, jól ellátva ezeket élelemmel és zsolddal, hogy a hadakozásból ne raboljon el sok időt a hadszíntérre vonulás. A szultán sok ezer tatárt is Magyarországra rendelt, „... akik már itt-ott a keresztény tartományokat és embereket tűzzel és karddal megtámadták, elpusztították, és csak az utóbbi időben a felső- és alsó-magyarországi, illetve a horvát és stájer végek különböző helyein hihetetlen kárt tettek.”53 Ha a török nem talál a következő tavaszon és nyáron megfelelő ellenállást a magyar hadszíntéren, akkor hamarosan a német kerületek közül a Magyar Királysághoz legközelebb elhelyezkedőket is megtámadja. Ezért szükség volna egy megfelelő hadsereg kiállítására, de ehhez a birodalom segítsége is szükséges, mert az uralkodó közvetlenül kormányzott országai a tizenkét éve tartó háborúban teljesen kimerültek.54 Itt elérkeztünk az előterjesztés harmadik eleméhez, a segély követeléséhez. Az előterjesztés, az 1598. évhez hasonlóan, újra kitért arra, hogy a háború költségeinek a fedezését az osztrák örökös tartományok, a Magyar és a Cseh Királyság jövedelmeiből nem lehet fedezni. Az említett országoknak rendes és rendkívüli adójuk mellett még a csapatok vonulásának, élelemellátásának, mustráltatásának, a hadianyag szállításának terheit is viselniük kell. Emellett az uralkodó javainak és jövedelmeinek egy részét bérbe adta vagy eladta, valamint súlyos adósságokba verte magát a magyarországi háború miatt. Ezért a birodalmi rendek „... bőséges, további új támogatása nélkül... Ocsászári Felsége képtelen, hogy ezt a terhet tovább fenntartsa.”55 Az uralkodó a rendektől azonban nem csupán a végvárrendszer költségeinek fedezésére kért segélyt, hanem a mezei hadak félfogadására és eltartására is, felsorolva, hogy mire kell költenie jövedelmeit a háború fenntartásához. Hiszen az Oszmán Birodalommal előnyös békét kötni lehetetlen, és ha felfedezik, hogy velük szemben a védelem meggyengült, akkor akár a Német-római Birodalom területére is betehetik a lábukat - emelték ki a propozíció összeállítói. Az irat Eger és Kanizsa török kézre kerülését hozta fel példaként, amelyek elvesz52 „... Soltié dán,... aber in mangel geburlicher gegenwehr baldt eruolgen khan, hungern, Siebenbürgen, Walachei vollendts verloren, vnd Íme Zu theil werden, so erweiterte sich sein gewaltt vnd macht noch mehr...” A császári propozíció, 1603. A császári propozíció, 1603. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 98. Föl. 536r. 53 „...welche alberiet hin- vnd wider die Christliche Landt vnd Leuth mitt feuer vnd schwerdt angegriffen, verwüstet, vnd erst newlicher Zeitt ahn vnderschiedtlichen Ortten vf den Ober- vnd Nieder Hungarischen so wohl Crabatischen vnd Stäyrischen Gränizen unglaublichen schaden gethan....” A császári propozíció, 1603. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 98. Fol. 537r.-v. 54 A császári propozíció, 1603. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 98. Fol. 536v.-537r.; Heischmann, E.: i. m. 111. 55 A császári propozíció, 1603. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 98. Fol. 537r.-539r.; „ ... ohne ... ergiebigen ferner newen beistandt... Irer Kayfserlichen] May[es]t[ä]t vnmüglich ist, dissen last lenger vf Zuhalten.” A császári propozíció, 1603. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 98. Fol. 539r.
