Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Zoltán Péter: A töröksegély kérdése az 1603. évi regensburgi birodalmi gyűlésen V/1187
1192 BAGI ZOLTÁN PÉTER tatlan volt, hiszen követeléseik ezen a fórumon még kevésbé érhettek célt, hiszen a katolikus felekezetűek túlsúlya itt még meghatározóbbnak számított, mint a birodalmi gyűléseken.29 Az 1597/98. évi birodalmi gyűlésen követei ugyan megszavazták a töröksegélyt, mégis a meghatározott időre történő befizetéssel késlekedett a berlini udvar, így az uralkodó parancsára eljárás indult ellene a Kamarai Bíróságon {Kammergericht). Ezt nehezményezve Joachim Frigyes a birodalmi főkancellárnak írt 1601. február 26-i levelében kifejtette, hogy az őellene, illetve más választófejedelmek (Pfalz) és birodalmi rendek (brandenburg-ansbachi őrgróf, hesseni tartományi gróf, zweibrückeni herceg) ellen folyó kamarai perek miatt addig nem tanácsolja a birodalmi gyűlés összehívását, míg ezeket az udvar le nem állítja. Amennyiben ez megtörténik — folytatta fejtegetését a brandenburgi választó — akkor az összegyűlt rendek készségesen fognak tárgyalni és határozni a török elleni háború kérdésében.30 Az 1597/98. évi birodalmi gyűlésen a pfalzi választófejedelem vezette, kisebbségben lévő protestáns rendek is szükségesnek vélték a töröksegély elfogadását és megszavazását, de a voksolásnál érvényesített többségi elv ellen tiltakozásul csak 40 Römermonatnyi támogatás rájuk háruló részét kívánták kifizetni.31 A kialakult feszült helyzetet tovább súlyosbította, hogy hasonlóan a brandenburgi választófejedelemhez, ellenük is kamarai eljárás indult.32 Emellett a vervins-i békét követően a spanyol király csapatai Geldern vagy Overijssel németalföldi tartományokba próbáltak meg betörni, hogy ott átteleljenek. Mikor e szándékuk zátonyra futott, Vesztfáliába vonultak. A töröksegély, valamint a spanyol katonaság megjelenése a birodalom területén 1598 szeptemberében arra ösztönözte a braunschweig-wolfenbütteli herceget, hogy valamennyi protestáns felekezethez tartozó birodalmi uralkodó követeinek összehívását és egy unió alakítását javasolja a pfalzi választónak. Bár kétségesnek tűnt, hogy a kálvinisták és a lutheránusok szövetségbe tömörülhetnek, mégis IV. Frigyes november 30-ára Frankfurtba hívta a rendek képviselőit. Ezek között találjuk még Philipp Ludwig von Neuburg palotagróf követeit is, akiket némi vonakodás után hívtak meg, mivel a palotagrófnak tulajdonították, hogy a fejedelmek kúriájában helyett foglaló kisebb lutheránus birodalmi rendek megszavazták a 60 Römermonatnyi támogatást. A spanyol király csapatainak garázdálkodása, valamint az attól való félelem, hogy III. Fülöp katonái protestáns felekezethez tartozók kiirtása végett vonultak a birodalom területére, azt eredményezte, hogy a töröksegély kérdése átértékelődött a frankfurti, majd az azt követő tárgyalások során. A rendek ugyanis fegyveresen kívánták magukat megvédeni, amihez az uralkodónak szánt birodalmi támogatás rájuk eső össze29 Felix Stieve: Die Politik Bayerns 1591-1607. 1. und 2. Hälfte, Briefe und Akten zur Geschichte des Dreißigjährigen Krieges in den Zeiten des vorwaltenden Einflusses der Wittelsbacher. Herausgegeben von der Historiscen Kommission bei der königlichen Akademie der Wissenschaften. München 1878-1883. 5. Band. 366-367. 30 Joachim Friedrich brandenburgi választófejedelem levele a mainzi érseknek, 1601. február 26. ÖStA HHStA MEA RA, Fase. 96. Fol. 525r.-526v.; Erika Kossol: Die Reichspolitik des Pfalzgrafen Philipp Ludwig von Neuburg. Göttingen 1976. 120-121. 31 Bagi Z.\ „... egy ura lesz az” i. m. 1481. 32 Kossol, E.: Reichspolitik i. m. 120.
