Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Zoltán Péter: A töröksegély kérdése az 1603. évi regensburgi birodalmi gyűlésen V/1187
1190 BAGI ZOLTÁN PÉTER A magyarországi hadszínterek mellett 1598 áprilisától immáron Erdély ügyeit is Prágából, illetve Bécsből próbálták irányítani, hiszen ekkor Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem lemondott trónjáról, országát átadta a császári megbízottaknak (Szuhay Istvánnak13, Bartholomäus Pezzennek14, Istvánffy Miklósnak15) és elvonult a neki uralkodásra kijelölt oppeln-ratiborn-i hercegségbe.16 Gyorsan világossá vált azonban, hogy a császár és magyar király képtelen megvédeni a fejedelemséget. Az udvar erejéből leginkább csak arra futotta, hogy az éppen aktuális önjelölt trónkövetelőt eltávolíttassa.17 Mindazonáltal Prágában Erdély és Havasalföld esetleges elvesztésének súlyosságával tisztában voltak, hiszen jól tudták, hogy „... ezáltal a tatárok... annál szabadabban támadhatnak, [és] a törökök is a jövőben annál hatalmasabbá növekedhetnek a keresztény országokkal szemben.”18 A 17. század első évére az 1598-ban Regensburgban jóváhagyott birodalmi segély kifizetési határideje lejárt, és az udvart a magyarországi hadi események és pénzügyei helyzetének rohamos romlása újabb támogatás kieszközlésére kényszeríttette. A birodalmi gyűlés előkészítése Az udvar már 1601 januárjában levélben fordult a választófejedelmekhez, kérve támogatásukat egy újabb birodalmi gyűlés kiírásához.19 A mainzi érsek egy hónappal később (1601. február 16-án) körlevelet intézett a választókhoz 13 Szuhay István váci püspök királyi kamarai elnök volt 1596-tól haláláig, 1608-ig. Fallenbüchl Zoltán: Magyarország főméltóságai. Budapest 1988. 110. 14 A dél-tiroli Brixenből származott dr. Bartholomäus Pezzen (?—1605) 1578 és 1581 között Joachim Sinzendorff portai Habsburg orátor mellett titkárként, majd 1587 és 1592 között maga is orátorként szolgálta az uralkodót Konstantinápolyban. Az udvarhoz visszatérve birodalmi tanácsos és udvari haditanácsos lett. Allgemeine Deutsche Biographie. Auf Veranlassung Seiner Majestät des Königs von Bayern. Herausgegeben durch die Historische Commission bei der Königl. Akademie der Wissenschaften. Duncker und Humblot. Leipzig, 1875-1912. Band 53. (1907) 41-47. 15 Istvánffy Miklós (1538-1615) nádori helytartó volt 1581 és 1608 között. A magyarországi latin humanista történetírás legjelentősebb alakja. Fő műve: A magyarok történetének 34 könyve. Fallenbüchl Z.: Magyarország főméltóságai i. m. 70. 16 Barta Gábor: Az Erdélyi Fejedelemség első korszaka (1526-1606). In: Erdély története. I. A kezdetektől 1606-ig. Főszerk. Köpeczi Béla. Szerk. Makkai László - Mócsy András. Bp. 1986. (Erdély története három kötetben) 528-532.; Benda Kálmán: Erdély végzetes asszonya. Báthory Zsigmondné Mária Krisztina. Budapest 1986. 58-62.; Báthory Zsigmond lemondásáról: Szamosközy István: Erdély története 1598-1599, 1603. Fordította Borzsák István. Budapest 1977. 51-93. 17 Veress Endre: Basta György levelezése és iratai. I. kötet (1597-1602). Budapest 1909. passim.; Veress Endre: Basta György levelezése és iratai. II. kötet (1602-1607). Budapest 1913. passim.; Heischmann, E.: Anfänge des stehenden Heeres i. m. 109.; Nicolae Bálcescu: A románok Vitéz Mihály vajda idején. Bukarest 1974.; Tóth S. L.: A mezőkeresztesi csata i. m. 375-426.; Horn Ildikó'. Báthory András. Budapest 2002. 208-236. 18 II. Rudolf levele a mainzi érsekhez, 1601. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 96. Föl. 462v. 19 II. Rudolf levele a mainzi érsekhez, 1601. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 96. Föl. 458r.-465v.; A császári propozíció, 1603. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 98. Föl. 523r.-v.; Jözef Karl Mayr: Die Türkenpolitik Erzbischof Wolf Dietrichs von Salzburg. (Mitteilung der Gesellschaft für Salzburger Landeskunde. 52/53) 1912/1913. 273.
