Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Szántay Antal: II. József kerületi biztosai V/1171
1184 SZANTAY ANTAL A levelezéssel dokumentált kapcsolatok ugyan a vizsgált csoport minden tagjára kiterjednek, kapcsolattal nem rendelkező szereplő, mint a rokoni kapcsolatok hálózatában, itt nem található, de a kapcsolatok száma így is meglehetősen alacsony. Mivel a levélírás irányát nem vettem figyelembe, irányítatlan kapcsolatokat vizsgáltam, melyek lehetséges száma a 15 fős csoportban 105, melyből azonban csak 26 dokumentálható (a gráf sűrűsége 0,247619048); pontosan kétszer annyi, mint a rokoni kapcsolatok hálózatát alkotó 13 kapcsolat. A forrásadottságok természetesen itt is meghatározóak. Sok tényező befolyásolja, hogy keletkeznek-e egyáltalán levelek, és még több tényező játszik szerepet abban, hogy fennmaradnak-e a keletkezett levelek. Egymással szoros kapcsolatban álló szereplők esetleg soha nem írnak egymásnak levelet, de ellenkezőleg, esetleg még akkor is írnak egymásnak, ha a térbeli távolság ezt alig indokolná. Például a hosszú ideig együtt dolgozó Majláth és Almásy, vagy Prónay és Szent-Iványi között nem dokumentálható levélkapcsolat. A nagyobb térbeli távolság elsősorban már meglévő kapcsolatok esetén motivál levélírásra; az egymástól többé-kevésbé elkülönült térben élők csak különös indokkal leveleznek egymással. Például Teleki és Rosenfeld erdélyi közegben mozog, és csak a kerületi biztosi kinevezés után kerül kapcsolatba a többiekkel. A vizsgált csoportban azok rendelkeznek több kapcsolattal, akik nagyobb figyelmet szenteltek a levelek megőrzésének, levéltárat képeztek, és azt az utódaik, majd pedig az utókor is sikerrel őrizte meg. Ahogyan a rokoni kapcsolatok esetén, a „nagy családok” levéltáraik révén kiemelkednek, jobban dokumentáltak ebben a kapcsolathálózatban is. Emellett természetesen a hosszabb és jelentősebb hivatali karrier, a nagyobb befolyás és a „történelmi jelentőség” tovább növelheti mind a levelek keletkezésének, mind pedig megőrződésének esélyét. Ily módon már a forrásadottságok által érvényesül a hálózatok fejlődésével kapcsolatban megfigyelt jelenség, hogy a több kapcsolattal rendelkező szereplők sikeresebben növelik kapcsolataik számát, azaz „a gazdag egyre gazdagabb lesz”.43 A levelezéssel dokumentált kapcsolatok jellegét, minőségét részletesebb leírásban igyekeztem már feltárni. A fenti ábrán ezt a szempontot, a feltárt kapcsolatok tulajdonságait, jellemzőit figyelmen kívül hagytam, így a gráf élei súlyozatlanok. A rokoni kapcsolatok esetén a házasságkötések számával, illetve más megközelítésben a született gyermekek számával igyekeztem a kapcsolatokat jellemezni. A levélkapcsolatok esetében nem ilyen egyszerű a helyzet. A levelek száma és időtartama (esetleg az életkori adatok által meghatározott lehetséges időtartam arányában), vagy a levélírás gyakorisága lehet könnyen számszerűsíthető jellemzője egy kapcsolatnak. Egyéni skálán mérhető például a távolságtartó, hivatalostól a bensőséges, baráti hangnemig a kapcsolat minősége, de már nem könnyű feladat a skálát elkészíteni és a forrásokat annak alapján osztályozni. Még bonyolultabb lenne a közlés tartalmát, súlyát vagy fontosságát (a levélíró, a címzett vagy a történész számára?) mérni. Pedig nyilvánvaló a különbség a hivatalos értesítés, a formálisan kötelességtudó gratuláció és a fontos információkat, érzelmeket közvetítő baráti levél között. 43 Barabási A.L.: Behálózva i. m. 91-105.
