Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Oross András: A magyarországi kamarai rendszer változásai a török kiűzésétől Mária Terézia uralkodásáig V/1157
1166 OROSS ANDRÁS a figyelmet. Mindezt annak fényében tehetjük meg, hogy az Udvari Kamarában a 17. század végén általánossá vált ügyintézés hogyan tudott a Magyar Királyság területén illetékes kamaráknál is megvalósulni. Az Udvari Kamara hatásköre a kamarai-kincstári birtokok felügyeletére és irányítására, az udvartartás költségeinek folyamatos fedezésére terjedt ki, továbbá az „államköltségvetés” és a katonai kiadások összeállítása és a befolyt jövedelmek szétosztása, valamint az azok feletti ellenőrzés tartozott feladatai közé. Talán legfontosabb jogköre mégis a pénzek feletti szinte korlátlan rendelkezés, az utalványozási jog volt, amelyet az alatta álló kamarák és pénztárak felé valósított meg. Ügyintézésére ekkoriban jellemző volt, hogy egy-egy nagyobb horderejű ügy megtárgyalására külön bizottságokat hívtak életre, akik bizottsági üléseken alakították ki az uralkodó elé terjesztendő véleményüket. Önálló számvevőhivatallal nem rendelkezett, ezt az ellenőrzési jogkört az ún. Alsó-ausztriai Számvevőség látta el.38 A Magyar és Szepesi Kamara pénzkezelése nem volt önálló a 18. század első évtizedeiben. Azaz, önállóan nem utalhatott ki összegeket, meg kellett várnia az Udvari Kamara rendeletét, amit aztán végre kellett hajtania. Mint arra a szakirodalom is felhívja a figyelmet, a Ministerialis Banco Deputatio 1714. évi megalakulása után a Habsburg Monarchia összes tartományában bevezették az új rendszert, miszerint a kamarák pénztárait a bankalitás fiókpénztáraivá szervezték át. 1718-ban a Magyar Kamara egykori pénztára helyett Pozsony székhellyel szerveztek bankképviseletet, de ugyanezt tették meg Kassán a Szepesi Kamara és Szegeden az Arad-Szegedi Kamarai Prefektúra esetében. Külön megemlítendő, hogy az említett fiókpénztárak nemcsak a kamarai jövedelmeket kezelték, de hadi pénztárként is funkcionáltak ezekben az évtizedekben, hiszen itt adminisztrálták a hadiadót is, amelyet az egyes vármegyék hivatalszervezete szedett be és juttatott el hozzájuk. Az uralkodó a bankalitást fiókjaival együtt 1745-ben megszüntette, és a kincstári jövedelmek pénztári kezelését újra a kamarák hatáskörébe utalta. Magyarországon a pozsonyi, kassai és szegedi bankfiókok helyébe ismételten kamarai főpénztárak léptek.39 A kamarákra ebben az időszakban már általánosan jellemző volt, hogy kollegiális formában döntöttek, a hivatal vezetőjének munkáját kamarai tanácsosok segítették. Ez persze nem volt újdonság a két régebbi, azaz a pozsonyi és a kassai kamara esetében, de a Budai Kamarai Adminisztrációnál 1694-ben,40 a Szlavón Kamarai Főigazgatóságnál pedig csak 1732-ben41 vezették be a rendszert. A kamarai hivatalnokok kinevezésénél egyébként nagy hangsúlyt fektet38 Az Udvari Kamara 17. század végi történetére 1. újabban Hansdieter Körbl: Die Hofkammer und ihr ungetreuer Präsident. Eine Finanzbehörde zur Zeit Leopolds I. Wien 2009. (Veröffentlichungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung 54.), különösen az 1672. évi instrukció és az Udvari Kamara hivatali könyvecskéje részletes ismertetését a 73-87. és 374-434. oldalakon. 39 A Habsburg Monarchia pénzügyigazgatásában történt legfontosabb 18. század eleji változásokat kiválóan foglalta össze Nagy A Magyar Kamara i. m. 18-23. és 75-77. 40 Georg Prunner erdőmester és provizor kinevezése a Budai Kamarai Adminisztráció első tanácsosává, ugyanakkor Georg Christoph Zenneg, a főpénztár vezetője kinevezése tanácsossá. ÖStA AVA FHKA HFU 28. April 1694. r. Nr. 362. föl. 198-218. és MNL OL E 280 1694. ápr. nro. 15. 41 Nagy - F Kiss: A Magyar Kamara i. m. 433. A kollegiális ügyintézésben a főigazgató, a számvevőség vezetője és a kincstári ügyész jeleskedtek.
