Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Fazakas István: A magyar udvari kancellária és hivatalnokai a 16-18. században (Hivatalnoki karrierlehetőségek a kora újkori Magyarországon) V/1131
A MAGYAR UDVARI KANCELLÁRIA ÉS HIVATALNOKAI A 16-18. SZÁZADBAN 1145 évvel Perényi Péter után 1706-ban újra világi főurat neveztek ki kancellárnak Illésházy Miklós személyében (1706-1723), akinek halála után azonban ismét egyházi kancellárok következtek.63 Az utolsó egyházi kancellár, Acsády Adám veszprémi püspök 1732. március 28-án nyújtotta be lemondását és egyházmegyéjébe vonult vissza.64 A világi kancellárok megjelenésével a kancellárok karrierlehetőségei is átalakultak. A kancellári tisztség súlyát pontosan jelzi, hogy viselői a 18. század folyamán a legelőkelőbb magyar főúri családok tagjai közül kerültek ki (Batthyány, Nádasdy, Pálffy, Eszterházy, Erdődy, Koháry) és általában nem léptek más méltóságba. A kancellárnál komolyabb tisztség legfeljebb a nádori tisztség volt, amelyet azonban 1765 után nem töltöttek be többé magyar főnemessel. Talán az sem véletlen, hogy az utolsó rendi nádor Batthyány Lajos (1696-1765) herceg az első világi kancellár volt (1733-1746). Az átmenetileg kegyvesztett Pálffy Miklós gróf 1765-ben országbírói kinevezést nyert. A tárgyalt időszakban működő kancellárok közül az egyházi személyeket nehéz elrendezni.65 Úgy tűnik, hogy egyedül Erdődy László Adám állt már korábban kapcsolatban az intézménnyel, 1704-ben még győri kanonokként és pápóci prépostként kapott kancelláriai tanácsosi kinevezést, 1720-1725 között pedig alkancellár, akinek szolgálatait esetenként diplomáciai téren is igénybe vették: 1720 őszén például hosszabb időre Lengyelországba küldték. A többi személy kancellári kinevezésének körülményeit további kutatásoknak kell tisztázniuk. Az 1732-1787 között tevékeny négy világi kancellár kivétel nélkül főrangú család sarja (Batthyány, Nádasdy, Pálffy, Eszterházy) volt, de ez önmagában még nem jogosított kancellári kinevezésre. A négy személy közül ketten korábban tanácsosokként működtek a hivatalban (Batthyány Lajos 1718-1727, Pálffy Miklós 1739-1746), sőt Batthyány Lajos alkancellár is volt (1727-1733), Eszterházy Ferenc pedig az Udvari Kamaránál, illetve a Haugwitz-féle reformok során felállított Directorium in publicis et cameralibus-nál szerzett magának igazgatási tapasztalatokat (1745-1762). Batthyány Lajos karrierjét valószínűleg sokban segítette, hogy Theodor Heinrich Althet Strattmann osztrák kancellár unokája volt, anyja, Eleonora Strattmann grófnő pedig Szavojai Jenő herceg szűk baráti köréhez tartozott. Eszterházy Ferenc esetében igazgatási tapasztalatánál valószínűleg nagyobb súllyal esett latba, hogy az uralkodónő férjével, Lotharingiai Ferenccel állt baráti kapcsolatban, pályája elején kamarása is volt (kinevezve 1736).66 63 Illésházy Miklós gróf személye eddig kevés figyelembe részesült a magyar történetírás részéről. Pályájának főbb állomásai: Heckenast Gusztáv. Ki kicsoda a Rákóczi-szabadságharcban. Életrajzi adattár. Sajtó alá rendezte, kiegészítette és az előszót írta Mészáros Kálmán. Bp. 2005. 199. 64 ÖStA HHStA HS B1 794 föl. 26v. 65 Az 1690-1784 között működő kancelláriai tisztviselők pályájához az alapforrást a fentebb már idézett „Personalstände der Ungarischen Hofkanzlei (1690-1784)“ (ÖStA HHStA HS Bl 794) kötet jelentette, amely évente tartalmazza a kancellária alkalmazottait, ill. sokszor röviden a legfontosabb változásokról is beszámol. Mivel az innen származó adatokat az egyes éveknél könnyű visszakeresni, a továbbiakban csak egyes esetekben fogok erre a munkára hivatkozni, amelynek eredeti példánya, ahogy jeleztem, a Kancelláriai Levéltárban található. A Mária Terézia korában működő tisztviselőkre röviden: Fallenbüchl Zoltán: Mária Terézia magyar hivatalnokai. Bp. 1989. 57-58. 66 Pályafutására' István Fazekas: Franz Eszterházy und die Ungarische Hofkanzlei (Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland sorozat megjelenés alatt álló kötetében).
