Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Fazakas István: A magyar udvari kancellária és hivatalnokai a 16-18. században (Hivatalnoki karrierlehetőségek a kora újkori Magyarországon) V/1131
A MAGYAR UDVARI KANCELLÁRIA ÉS HIVATALNOKAI A 16-18. SZÁZADBAN 1139 lan, mert a kancelláriai titkárok útja éppen fordított irányba vezetett, ahogy Nagymihályi pályája is indult, aki a Magyar Kamarából került a kancelláriába. Nagymihályi társai közül hosszabb-rövidebb ideig a Magyar Kamaránál működött Lippay János, Orossy György és Ruttkay András.34 Igaz, Orossy és Ruttkay pályájuk elején a kancellárián is dolgoztak jegyzőként. Ennek a pályamodellnek az volt az előnye, hogy a leendő kancelláriai titkárok megismerkedtek a magyar hivatalszervezet gerincének számító Magyar Kamara ügyintézésével és a rajta átfutó sokféle üggyel.35 Az így szerzett tapasztalatnak nagy hasznát vehették későbbi működésük során. Kevésbé egységes kép bontakozik ki a regisztrátorokról. A 16. században működő regisztrátorok és pecsétőrök mezőnye még elég sokszínű, úgy tűnik, az igazán tehetséges személyeknek volt esélyük a továbblépésre. Liszthy János (1553) és Himmelreich Tiburtius is titkár lett, és mint bemutatásra került, Liszthy karrierje még ennél tovább vitt.36 A 17. században hiába erősödik meg a lajstromozók helyzete a hivatalon belül, érdekes módon hivatalukból csupán egyetlen személynek, az 1690 előtt működő utolsó regisztrátornak, Tenturich Istvánnak sikerül továbblépnie, aki előbb az újjászervezett kancellárián lett titkár és referendárius (1690-1693), majd a Magyar Kamaránál nyert tanácsosi állást élete utolsó éveire (1693-1695), sőt 1690-ben bárói rangot is kapott.37 A hivatali ranglétra alján az esküdt jegyzők, írnokok álltak (juratus nótárius, scriba, amanuensis), akik helyzete egyáltalában nem volt könnyű. Számukra a legnagyobb gondot kenyerük bizonytalansága jelentette, ugyanis mint az már jelzésre került, a jegyzők nem voltak állami alkalmazottak, hanem egyesek a titkár, mások pedig a kancellár vagy éppen a regisztrátor alkalmazásában álltak. Nem volt megszabott fizetésük, és alkalmazásuk uruk halálával, vagy más állásba kerülésével automatikusan megszűnt. Mindez megmagyarázza azt a tényt, hogy a jegyzők között miért volt olyan nagyarányú a fluktuáció. Az 1527 és 1690 közötti időből eddigi kutatásaim során 102 írnokot sikerült azonosítani, akik közül 44 fő esetében került elő későbbi pályájukra vonatkozólag is 275-283. - Nagymihályi 1620. április 24-én tett végrendeletet, nem sokkal később halhatott meg. ÖStA HHStA Familienarchiv Erdődy, Kt. 1. Lad. 3. E 2. Nr. 6. 34 Fallenbüchl Z.: Állami (királyi és császári) tisztségviselők i. m. 179., 220., 271. 35 Ember Győző'. Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig. Bp. 1946, 119-147.; Nagy István - F. Kiss Erzsébet - Szűcs Jenő: A Magyar Kamara és egyéb kincstári szervek Bp. 1995, 5-63.; Gecsényi Lajos: A döntést előkészítő hivatalnoki elit összetételéről. A Magyar Kamara vezetői és magyar tanácsosai a 16. században. Magyar évszázadok. Tanulmányok Kosáiy Domokos 90. születésnapjára. Szerk. Ormos Mária. Bp. 2003. 100-113. 36 Liszthy regisztrátori (pecsétőri) működéséről csupán testvére, Liszthy Sebestyén által készített formulariumból tudható: „Stylus cancellariae per Sebastianum Listhium Cibiniensem sub r. In Christo patris.. secretario verő ac conservatore egregio domino Joannes Listhio Wiennae foeliciter inchoatos A. D. MDLIII” (ÖNB HAN Cod. 8471). - Himmelreichet Draskovich György kancellár említi e minőségben 1581. június 16-án kelt levelében. ÖStA HHStA UA Comitialia, Fasc. 385. Konv. B. föl. 12-13. 37 Fallenbüchl Z.: Állami (királyi és császári) tisztségviselők i. m. 324. - A Zala megyei horvát családból származó Tenturich az igazságszolgáltatásból érkezett, korábban Wesselényi nádor (MNL OL A 57 13. köt. p. 42-43.) és Nádasdy Ferenc országbíró (ÖStA AVA HKA HFU r. Nr. 1668. július, föl. 139-142.) szolgálatában állt. Dvomikovich Miklós halála után 1673 áprilisától látta el a regisztrátori kötelmeket (MNL OL A 35 83 ex 1674, az irat hátlapján található feljegyzés alapján).
