Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Fazakas István: A magyar udvari kancellária és hivatalnokai a 16-18. században (Hivatalnoki karrierlehetőségek a kora újkori Magyarországon) V/1131
A MAGYAR UDVARI KANCELLÁRIA ÉS HIVATALNOKAI A 16-18. SZÁZADBAN 1135 1780-as évek elején átszervezték a referatúra rendszert, minden tanácsos mellé egy-egy titkárt és fogalmazót osztottak be.14 Ez nagyban segítette, hogy az egy-egy ügycsoportért felelős tanácsosok hatékonyabban tudjanak dolgozni. II. József reformjai a Magyar Udvari Kancelláriát is elérték. 1782-ben az uralkodó előbb kivette az Udvari Kamara kezéből a magyar és erdélyi ügyek intézését és ezeket az osztályokat a magyar, illetve az erdélyi kancellária alá rendelte, majd 1782. május 27-én egyesítette egymással a magyar és erdélyi kancelláriát. A józsefí kor más központi hivatalokhoz hasonlóan a Magyar Udvari Kancelláriát is komoly kihívás elé állította, amely azonban az elvárásoknak lényegében eleget tudott tenni, még ha az uralkodói reformok nem is estek egybe a tisztviselők magán meggyőződésével.15 Az uralkodó halála után a Magyar-Erdélyi Udvari Kancelláriát is utolérte a józsefi reformok többségének a sorsa: 1791. február 20-án szétválasztották az Erdélyi Udvari Kancelláriát a Magyar Udvari Kancelláriától, majd a kamarai ügyeket visszautalták az Udvari Kamara illetékességi körébe. A kancellária személyzete 1690 előtt meglehetősen csekély volt. A kancelláron (alkancelláron), titkáron (1610-ig két titkár), regisztrátoron kívül 2-7 írnok látta el a hivatali kötelmeket. Az 1690. évi újjászervezés nyomán 15 főre emelkedett a hivatal létszáma, ahogy az már említésre került, a hivatal állományába a kancellár mellett négy tanácsos, két titkár, egy regisztrátor (egyúttal taxator), egy expeditor (egyidejűleg fogalmazó), egy segédregisztrátor, három jegyző, valamint egy irodaszolga és egy fűtő tartozott ekkor.16 1746-ra a létszám megduplázódott, 27 főre emelkedett. Különösen a tanácsosok létszáma nőtt meg, ekkor nyolc tanácsos működött, továbbá a jegyzők és irodisták létszáma is megugrott (9 fő).17 1770-ben az összlétszám már 39 fő, közöttük nem kevesebb, mint 11 személy a tanácsosok közé tartozott (igaz, ketten már nyugalmazottként szerepelnek), hasonlóképpen magas volt a kancellisták száma (14 fő).18 Az egyesítés előtt, 1781-ben a létszám 65 főre emelkedett. Az ügyintézés átalakulását jelzi, hogy a hét tanácsos mellett ekkor nyolc titkár működik.19 1783-ban az Udvari Kamara magyar és erdélyi osztálya átcsatolásának köszönhetően 93 főre nőtt a hivatalnokok létszáma, amelyhez további 21 fő társult az Erdélyi Udvari Kancelláriával történt egyesítés után. Nem egész száz év alatt tehát közel hétszeresére emelkedett a hivatali alkalmazottak száma, amely egyértelműen a bürokratikus feladatok számának emelkedését jelzi. 14 A kancelláriai referatúrarendszer 1792/1794 körüli rendszere: ÖStA HHStA Kabinettsarchiv, Kaiser Franz Akten Kt. 158 (alt 162) Nr. 5. és Nr. 6. 16 Hajdú Lajos: II. József igazgatási reformjai Magyarországon. Bp. 1982. 67-172. 16 „Personalstände der Ungarischen Hofkanzlei (1690-1784).” ÖStA HHStA Handschriftensammlung, Bl. 794 föl. 2r. A kötet eredeti példánya: MNL OL A 78, Magyar Királyi Kancellária, Status Cancellariae. (A számomra könnyebben elérhető bécsi példányt használtam). 17 Uo. föl. 40r. 18 Uo. föl. 64r. 19 Uo. föl. 89r.
