Századok – 2014
MŰHELY - Papp István: Útkeresés. Fehér Lajos gyermek- és ifjúkora (1917-1939) IV/1005
1034 PAPP ISTVÁN rán 8-8 egyetemista végzett útmutatásai alapján népnyelvi gyűjtést Bihar megye községeiben.151 Bár név szerint nem említi, de ezen diákok sorában találhatjuk Fehér Lajost is. Fehér azon állítása, hogy tanulmányai végezetéig élvezte a professzor támogatását, bár igaz lehet, de nehezen ellenőrizhető. Mindenesetre az intézeti évkönyvek egyikében sem bukkant fel a neve, annak ellenére, hogy több internátusbeli lakótársa, így Balassa Iván, E. Kiss Sándor vagy Komlósi Sándor is részt vett a gyűjtőmunkálatokban. A másik tanár, akit Fehér Lajos említett, Roska Márton régész. Vele másodéves korában ismerkedett meg, és ettől kezdve három évig hallgatott régészetet. Roska még egy tanársegédi állás lehetőségét is megcsillantotta előtte, de ezt Fehér nem fogadta el, saját bevallása szerint azért, mert ekkor már a politizálás töltötte ki mindennapjait. Kettejük találkozása megint nem előzmények nélkül való. Az a Szeghalmi Gyula, aki Fehér életében az első értelmiségit jelentette és a kezdő lökést megadta a továbbtanuláshoz, amatőr régészként is tevékenykedett. Ő szoros kapcsolatban állt Posta Béla kolozsvári régésszel,152 akit Roska Márton is mesterének vallott. Posta szerte az országban számos műkedvelő régészt támogatott, mivel úgy vélte az ő közreműködésük nélkül nem lehetséges a modern magyar régészettudomány megalapozása. Tanítványai közül az őstörténettel foglalkozó Roska Márton a tárgyi néprajz területén is jártasságot szerzett,153 154 ez tovább erősíthette Fehér Lajos érdeklődését munkássága iránt. Annak, hogy professzora tanársegédnek szerette volna maga mellett, nincs nyoma az egyetemi iratanyagban. Tény, hogy Roska debreceni tanárkodása rövid ideig tartott: hivatalosan 1938. szeptember 1-jén nevezték ki és 1940 őszén, Eszak-Erdély visszatértét követően újból Kolozsvárott helyezkedett el.154 * Fehér a rendőrség előtt tett 1942-es vallomásában azzal büszkélkedett, hogy negyedéves korában, mint a kar legjobb történészét „akadémiai nagykönyv jutalommal” tüntették ki. Ez az egyetlen utalás arra, hogy komolyabb szakmai tevékenységet folytatott. Hogy mit is jelentett pontosan ez az elismerés, amelyet a korabeli politikai rendőrség nyilván könnyedén ellenőrizhetett, így Fehér nem mondhatta volna ha nem igaz, nem könnyű felfejteni. Az egyetemi tanrendekben nem esik szó semmiféle tanulmányi eredményt honoráló jutalomról, viszont minden évben írtak ki pályamunkákat, amelyek szerzőit emlékplakettel, majd a 30-as évek végétől pénzjutalommal is elismerték.166 Ennek a 151 Magyar Népnyelv I. A debreceni Tisza István Tudományegyetem Magyar Népnyelvkutató Intézetének Évkönyve. Szerk: Csűry Bálint Debrecen, k.n., 1939. 3-6. 152 Amikor 1909-ben Szeghalmi Békés vármegye múzeumának igazgatói székére pályázott, egyik ajánlója Posta volt. Szeghalmi Gyula levele az MTA főtitkári hivatala részére, 1916. november 29., Kézirat a Szinnyei-féle „Magyar írók élete és munkái” című kötethez. OSZK Kézirattára Fond 36/3073. 153 Csorba Csaba-. Posta Béla kolozsvári régészeti iskolája és a „Dolgozatok” In: A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-70. Szerk.: Dankó Imre Debrecen, 1970. 117-146. E helyt köszönöm meg Bollók Ádámnak, az MTA BTK Régészeti Intézet munkatársának, hogy figyelmemet e tanulmányra felhívta. 154 Mudrák József-. A debreceni egyetem volt régészeti intézetének története és előzményei (1914-1952) In: Közlemények a debreceni tudományegyetem történetéből I. Szerk.: Hollósi Gábor Debrecen, Debreceni Egyetem BTK Történelem és Néprajzi Doktori Iskola, 2005. 4-20. 165 Mudrák József-. Pályatételek és pályamunkák a bölcsészettudományi karon (1914-1949) In: Közlemények a debreceni tudományegyetem történetéből II. Szerk.: Hollósi Gábor Debrecen, Debreceni Egyetem BTK Történelem és Néprajzi Doktori Iskola, 2005. 41-56.
