Századok – 2014
MŰHELY - Papp István: Útkeresés. Fehér Lajos gyermek- és ifjúkora (1917-1939) IV/1005
1026 PAPP ISTVÁN demokrata színekben politizáló Kígyós Imrét választották meg.105 A szeghalmi kisgazda pártszervezet súlyát jelentős mértékben megnövelte, hogy a község megüresedett lelkészi állására 1932 nyarán a már országosan is ismert kisgazda politikust, Tildy Zoltánt hívták meg.106 Ezt követően a szeghalmiak — összhangban a megye más kisgazda csoportjaival — a Nagy Ferenc-Tildy Zoltán vezette mérsékeltebb ellenzéki szerepre törekedő irányzatot támogatták, a radikálisabb, Szabó Pál és Nagy Lajos nevével fémjelzett bihari társasággal szemben. A Földmívelő Kör kisgazdákhoz való közeledéséről árulkodik, hogy az 1933 szilveszterekor tartott helyi pártgyűlésen Tildy Zoltán felszólalását követően éppen Tarsoly Zsigmond ismertette az 1920-as évek földreformjának felemás eredményeit.107 Fehér Lajos állításaival szemben a Földmívelő Munkáskor, a kezdeti mellőzöttség után, az 1930-as évek közepére a szeghalmi közélet teljes mértékben elfogadott szereplőjévé vált. Ezt bizonyítja többek között az 1934. március 4-ei zászlóavatási ünnepsége. A zászlóanyai tisztet a legnagyobb helybeli földbirtokos, Kárász Imre felesége vállalta, a zászlót megáldotta Tildy Zoltán református és Szabó Frigyes római katolikus lelkész. Majd az egykori harcos agrárszocialista, Tarsoly Zsigmond lépett a színpadra, aki „Beszéde végén kedves humorral biztatta a zászlóanyát, hogy mihamar, mint egy pirospozsgás kisfiú anyja is örvendeztesse meg tisztelőit.”108 Az ünnepséget, mint jegyző, id. Fehér Gyula szervezte, akinek az újság hasábjain mondtak köszönetét fáradozásaiért. A zászló költségeire többek között Temesváry Imre országgyűlési képviselő, báró Orczy Lőrinc, Kárász Imre, a helybeli kaszinó és az izraelita hitközség is adott pénzt.109 Kissé különös, hogy az ekkor 16 éves Fehér Lajos ne emlékezett volna erre a jelentős helyi megmozdulásra, melyben édesapja is fontos szervező munkát végzett. Bár természetesen ezek csupán mozaikok a Szeghalmi Földmívelő Munkáskor életéből, de ahhoz talán elegendőek, hogy újra megfontoljuk az ilyen és ehhez hasonló egyesületek harcos agrárszocialista jellegére vonatkozó, még 1990 előtt tett kijelentéseket.110 A szeghalmi példa esetén sokkal közelebb állhat az igazsághoz a helytörténész szintén rendszerváltás előtti, de sokkal visszafogottabb megállapítása: „A Munkás-kört nem oszlatták fel, élte a maga csendes életét erős hatósági ellenőrzés mellett. Szerényen dolgoztak, még zászlót is avattak, de különösebb megmozdulás nélkül húzták ki a fasizmus nehéz esztendeit.”111 Minden jel arra mutat, hogy a gimnazista Fehér Lajos életében eléggé alárendelt szerepet játszott a politika. A tanulás és a kenyérkereset napi gondjai lekötötték energiáit. Saját bevallása szerint is csupán egy alkalommal kapcsolódott be az országos politikába. Az 1935-ös választások alkalmával édesapjuk Tildy Zoltán 105 Kocsor János-. A Független Kisgazdapárt Békés vármegyei szervezetének kezdeteihez (1929-1933) In: Békés Megyei Múzeumok Közlemények 20. Békéscsaba, 1999. 327-345. 106 Vígh Károly. Tildy Zoltán életútja (1889-1961) In: Szeghalom i. m. 352-353. 107 Gyűlés a gazdakörben Szeghalomvidéki Hírlap 1934. január 7. 1. 108 A szeghalmi Munkáskor zászlóavatása Szeghalomvidéki Hírlap 1934. március 11. 2. 109 Köszönetnyilvánítás Szeghalomvidéki Hírlap 1934. április 1. 2.; április 8. 2. no Erre példaként lásd Tóth Gábor: Ellenzéki politikai mozgalmak a Tiszántúlon a harmincas években Bp., Akadémiai, 1982. 101-105. 111 Dr. Pásztor J.: Adatok Szeghalom... i. m. 177.
