Századok – 2014
MŰHELY - Papp István: Útkeresés. Fehér Lajos gyermek- és ifjúkora (1917-1939) IV/1005
FEHÉR LAJOS GYERMEK- ÉS IFJÚKORA (1917-1939) 1015 1941-es önéletrajzában a gyenge testalkata miatti lelki sérülésekre is utal, melyeket a „pubertás korában” szenvedett el. Természetesen a források korlátozott volta miatt nehezen hámozható ki az igazság, de néhány állítást biztosan tehetünk.51 A gyógyszertől való kifakadás lehetséges, bár nem gyakran bekövetkező gyógyulási módja az influenzának. Ha valaki az influenza elleni védekező-képességet elveszti, akkor, ha mégis elkapja, belehal a betegségbe. Vírusfertőzés miatt nem alakulhat ki a lázra való képesség elvesztése a tudomány mai állása szerint. Fiziológiai értelemben nem állítható fel ok-okozati kapcsolat a csecsemőkori betegség és a kamaszkori soványság között. Vagyis a Fehér Lajos által elmesélt történet ebben a formában az elszenvedett sérelmeket magyarázó mítoszként jelenik meg. Ugyanígy inkább népmeséi elemnek tekinthető a tízezerből egyként való gyógyulás motívuma is. Sokkal izgalmasabb kérdés, hogy miért folyamadott ehhez a magyarázathoz Fehér, milyen konfliktusok sejlenek föl a leírás mögött. A korai betegség után a paraszti munkába való bekapcsolódás az, ami emlékként először megjelenik Fehér Lajos visszaemlékezésében. Ennek okát az alábbiakkal indokolta: „Szüleim hamar munkába fogtak minket. Kellett a pénz.”52 Élete első munkája az vízárulás volt, ezt a libapásztorkodás, majd egy nagygazda birtokán való kondás élet követte. Másodikos gimnazista korától kezdve pedig az aratásban és a cséplésben vett részt, ezzel teremtette elő a gimnáziumi tanulmányok költségeinek egy részét.53 A munkában töltött időszakról ellentmondásosan ír Fehér. Egyrészt túlságosan kemény, igazságtalan megpróbáltatásként élte meg: nem játszhatott, elszakadt a szüleitől, sokat sírt, félt a messzi tanyán a pusztai mennydörgéstől. Másrészt nem hátrált meg a férfias erőpróbák során: kijárta a cselédkedés iskoláját, önálló keresetre tett szert, megismerte a pásztorételek csodálatos ízeit és helytállt a nehéz fizikai munkát jelentő aratás és cséplés folyamán. Hogy munkája milyen nehézségekkel járt, az a mai kor olvasóinak nehezen elképzelhető. Ennek kapcsán álljon itt egy rövid leírás: „Mi a bátyámmal félrészesek, azaz törekkaparók voltunk. Én nagyon nem szerettem a port nyelni, s igyekeztem, amint lehetett, legalább pár pillanatra kiszaladni a porfelhőből. Különösen rossz volt 1932 nyarán, amikor a búzát országszerte erős rozsdaüszög lepte meg. Emiatt egész nap, egész héten, egész szezonon át olyan vörös portömeg áradt ki szünet nélkül a gép farán a törekiekből, mint Verdunnél a gáztámadáskor.”54 * Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a nehéz fizikai munka mellett Fehér Lajosnak arra is volt ereje és még inkább igénye, hogy aprólékosan megfigyelje az aratás és a cséplés minden csínját-bínját. Erről árulkodik egyik első írása, amelyet 17 esztendős korában a gimnáziumi értesítőben tett közzé.66 Ebben a 61 Az eset kórtani szempontból történő értelmezésében dr. Móga György rezidens-orvos véleményére támaszkodom, akinek ez úton is köszönetemet fejezem ki. 52 így történt i. m. 10. 53 így történt i. m. 14-16. Fehér Lajos végső soron azt az életutat járta be, ami egy vele egykorú szeghalmi szegény parasztfiú számára adatott Bellán T: Szeghalom paraszti... i. m. különösen 533-535. 54 így történt 15. 66 Fehér Lajos: Aratás és nyomtatás a Sárréten Diákalbum Szerkesztik: a Ref. Péter András Gimnázium VII. osztályának tanulói Szeghalom, 1935. 113-119.
