Századok – 2014
MŰHELY - Papp István: Útkeresés. Fehér Lajos gyermek- és ifjúkora (1917-1939) IV/1005
1010 PAPP ISTVÁN az XVIII. század második felétől birtokló Kárász család feltehetően gondosan óvott minden életerős jobbágyot, akivel saját gazdaságát erősítette.30 Éppen ezért a Fehér Lajos által közvetített paraszti hagyomány hitelesnek fogadható el. Az első, minden kétséget kizáróan Fehér-ős 1827-ben bukkan fel a szeghalmi református egyházközség keresztelési anyakönyvében. Fejér Imréről, Fehér Lajos dédapjáról van szó, aki Fejér János és Szívós Rebeka gyermekeként látta meg a napvilágot.31 Róla annyit tudható meg, hogy csizmadiaként kereste kenyerét és Dina Máriával kötött házasságából született 1853-ban Imre fia, akit már Fehérként anyakönyveztek.32 O Fehér Lajos nagyapja volt, s egyben az első olyan felmenője, akikről, ha szűkszavúan is, de memoárjában is megemlékezett. Ebből annyit tudhatunk meg, hogy a fiánál élő, idős nagyapa korábban birkapásztorként dolgozott.33 Már benne járt a férfikorban, amikor Fehér Lajos édesapja, Fehér Gyula 1893-ban megszületett. O 1915-ben kötött házasságot U. Nagy Eszterrel. Fehér Lajos édesanyja 1896-ban született, édesapja, U. Nagy Imre ugyancsak földműves. Róla hosszabban emlékezett meg Fehér Lajos: „Anyai nagyapám, U. Nagy Imre törpebirtokos, részben kisbérlő. Öt gyereke volt, három fia és két leánya. Földet túró, szegény kisemberek. Bérelt földön küszködtek, s paraszti értelemben nem vitték semmire. Legfeljebb kis családi vályogházat tudtak összehozni.”34 Fehér Lajos szülei 1915. január 2-án kötöttek házasságot és frigyükből öt gyermek született, akik mindnyájan megérték a felnőttkort. Elsőként Gyula, 1916-ban. Ót követte elbeszélésem főszereplője, Fehér Lajos 1917. december 15-én. 1920-ban látta meg a napvilágot Zsuzsanna, az egyetlen leánygyermek, őt követte József 1922-ben. A legfiatalabb fiú, Károly László 1928-ban jött a világra. Mielőtt az édesapa és az édesanya portréját közelebbről szemügyre vennénk, szeretnék röviden szólni a testvérekről. Az egyetlen báty, Gyula sorsa az 1940-es évek közepéig párhuzamosan futott Lajoséval és a későbbiekben is ők ápolták a legszorosabb kapcsolatot.35 Zsuzsanna történetével szintén találkozni fogunk a háború vészterhes óráiban. Neki egészen hosszú élet adatott, 2008-ban hunyt el 88 esztendős korában. Jó30 Szeghalom 1775-ben került leányági örökösödés révén a Wenckheim, majd kicsit később a Kárász, a Festetics és a D’Orsay családok birtokába. Lásd Házi Albert: Adatok a régi Sárrét világából In: Sárréti írások 3. Szerk.: Miklya Jenő, Szeghalom, Sárréti Baráti Kör - Soros Alapítvány, 1988. 185-186. 31 A Fehér család születési és halálozási adatait elsősorban a szeghalmi református egyházközség keresztelési anyakönyveinek III., VI., IX. és X. kötetéből, valamint az esketési anyakönyvből merítettem. Itt köszönöm meg Péter Szarka László nagytiszteletű úr szíves segítségét. 32 A Fehér és a Fejér családnév ugyanazzal a jelentéssel bír. Lásd Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára Bp., Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1993. 350-352. 33 így történt i. m. 10. Szeghalom paraszti gazdálkodásában a juhászainak kiemelkedő jelentősége volt. Egy-egy ügyes pásztor, vagy juhászgazda viszonylag stabil megélhetést biztosíthatott maga és a családja számára. A kérdésről lásd Bellon Tibor: Szeghalom paraszti gazdálkodása In: Szeghalom. Történeti, néprajzi és földrajzi tanulmányok. Szerk.: Miklya Jenő - Szabó Ferenc, Szeghalom, Szeghalom Nagyközség Tanácsa, 1979. 494-559. (a továbbiakban Szeghalom) 34 így történt i. m. 10. 35 A családi kötelékek szorosabbra fonódását elősegítette többek között az is, hogy 1948-ban Fehér Lajos kisebb lányát, Ágnest, Gyula és felesége tartotta keresztvíz alá. Interjú Fehér Ágnessel, Fehér Lajos lányával. Kézirat, készítettem 2008. január 2-án.
