Századok – 2014

MŰHELY - Papp István: Útkeresés. Fehér Lajos gyermek- és ifjúkora (1917-1939) IV/1005

1008 PAPP ISTVÁN tésről, maga is szerepet vállalt a végrehajtásban.20 Nagy Imre mellett Fehér La­jos politikai pályafutásában Kádár Jánosnak jutott meghatározó szerep. Mo­­nográfusa, Huszár Tibor több ponton is kitért kettejük kapcsolatának elemzé­sére, s hosszú idő után visszatért arra az alapkérdésre is, hogy a lényegében Nagy Imre-programját folytató Fehér Lajosra miért volt szüksége a párt első titkárának. Ennek magyarázatát az alábbiakban vélte megtalálni: „Terepisme­retét, kiterjedt kapcsolatrendszerét tartotta nehezen pótolhatónak, az egykori parasztpolitikusok, de az ellenzéki értelmiségiek körében is leginkább neki őr­ződött meg a hitele.”21 Összegezve a magyar történettudomány eddig kialakított Fehér Lajos-ké­­pét, az alábbiakat mondhatjuk el: a Kádár-rendszer egyik fontos politikusával van dolgunk, aki Nagy Imre híveként indult, s a forradalom leverését követően mesterét megtagadva, de eszméit a gyakorlatban minél jobban megvalósítva te­vékenykedett. Ebben számíthatott a népi-parasztpárti értelmiség egy részének támogatására, elsősorban Erdei Ferencére. Fehér döntően az agrárium terüle­tén kezdeményezett reformokat, amelyek részben előkészítették, részben tár­sultak az 1968-ban útjára indított új gazdasági mechanizmushoz. Fehérnek si­került az 1959-61-es erőltetett téeszesítés hibáit részben korrigálva egy, a szov­jet kolhoz modelltől számos ponton eltérő agrárpolitikát megvalósítani, ame­lyet többen modellértékűnek tartottak. Fehér bukását az egész reformfolyamat 1974-ben történt lefékezése pecsételte meg, ezt követően már nem nyerte vissza korábbi befolyását. II. 1. Család, szülők, testvérek Fehér Lajos családfáját — teljes bizonyossággal — születését megelőzően csupán 90 évre lehet visszavezetni. Ennek oka, hogy családja paraszti-jobbágyi felmenőkkel rendelkezett, így életükről alig maradt fenn írásos dokumentum. Egyrészt a szeghalmi református egyházközség különböző anyakönyvei, más­részt Fehér családi hagyományokat továbbadó önéletrajzi írásai nyújtanak támpontot. Több alkalommal is igen becses forrásaként használtuk 1974 és 1977 között készített visszaemlékezését.22 Emellett, két, 1945 előtt papírra ve­tett önéletrajzát is sikerült fellelnünk.23 Természetesen számos alkalommal kellett összefoglalnia életútját különböző párttestületek számára is, de ezeket a forrásokat kutatásom eddigi szakaszában még nem tártam fel. Fehér kétszer is ugyanazt a történetet mondja el őseiről, az egyik alkalom­mal egy idős gyerekkori szomszédjukat jelölve meg forrásul. Ezek szerint Sze­20 Ö. Kovács József: A paraszti társadalom felszámolása a kommunista diktatúrában. A vidéki Magyarország politikai társadalomtörténete. Bp., Korall, 2012. 255-256. 21 Huszár Tibor: Kádár János politikai életrajza 1956. november - 1989. június. 2. kötet, Bp., Szabad Tér - Kossuth, 2003. 19. 22 Fehér Lajos: így történt Bp., Magvető, 1979. (a továbbiakban így történt) 23 Fehér Lajos a VKF. 2. osztályán, 1942. július 23-án tett, kézírásos vallomása. Magyar Nemze­ti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban MNL OL) K 150 Belügyminisztérium Általános Ira­tok (PTI 651. f.) 11/42. (126. cs.). (a továbbiakban Rendőrségi vallomás)-, Fehér Lajos: Curriculum vi­tae Közzéteszi Sipos Levente Békési Elet 1987/4. 446-453. (a továbbiakban Curriculum vitae)

Next

/
Oldalképek
Tartalom