Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Szabó Róbert: A Liberális Internacionálé (Liberal International) Magyar Csoportja, 1949-1994. Magyarok egy nemzetközi pártszervezetben IV/983
998 SZABÓ ROBERT sa is indokolta. A bizottság arra a megállapításra jutott, hogy a két szervezet célja és működési területe nem azonos. A Liberális Internacionálét nem megszüntetni, hanem inkább erősíteni kell, főként nemzetközi vonatkozásban, mert tevékenysége a közvélemény szemében nem eléggé ismert. Jövőbeni fontos feladatai között jelölték meg, hogy mindenütt segítsen a liberális eszmék képviselőinek, ahol a liberális demokrácia alapelveit megsértik, és e tekintetben különös súllyal essen latba a CLE képviselőinek véleménye is.73 1976. január 16-17-én az LI EC ülésén Kőszegi Rudolf javaslatára a CLE 3 tagját: Sirc jugoszláv (szlovén), Terras észt és Szöllősy Pál magyar küldöttet választották meg a helsinki „harmadik kosár” végrehajtását felügyelő albizottságba.74 Az 1976. évi brüsszeli kongresszuson Halász Iván és Ljubo Sirc is felhozta az emberi jogok változatlan semmibe vételét Délkelet-Európában, a helsinki egyezmény rendelkezéseinek megsértésével. Az LI jövőjével részletes jelentés foglalkozott, amely szükségesnek tartotta a kelet-európai helyzetnek, valamint a helsinki egyezmény gyakorlati megvalósításának szigorú megfigyelését, és szoros kapcsolatok kiépítését szorgalmazta a vasfüggöny mögötti országokban olyan személyekkel, akik érintettek az emberi jogok előmozdításában.75 Ekkoriban merült fel az a gondolat, hogy a CLE változtassa meg nevét. Ebben maga a CLE-titkár és a Magyar Csoport egyes tagjai is előnyt láttak, ha az a világszervezetben képviselt szerepük erősödéséhez vezetne. Az addiginak a javasolt Committee of Free Liberals from Central and Eastern Europe (Közép és Kelet-európai Szabadelvűek Bizottsága) névre változtatását azonban többen ellenezték - köztük Szöllősy is, aki a földrajzi elhatárolódás ily módon történő rögzítésével az LI-ben való elszigeteltségük további veszélyére figyelmeztetett.76 (A terv végül nem valósult meg.) Elvetélt ötlet maradt egy orosz emigránsokból álló liberális csoport csatlakozása is a CLE nemzeti csoportjaihoz. A Magyar Csoport a hidegháború utolsó éveiben, 1977-1989 Az 1978. szeptember 28. és 30. között Zürichben tartott kongresszuson a CLE négy küldöttel, köztük két magyar delegátussal (Szöllősy Pál és Unger László) képviseltette magát. A kongresszus fő témája ugyan gazdasági volt: Nyitott piacgazdaság egy liberális demokráciában (Open Market Economy in a Liberal Democracy), de részletesen foglalkoztak az emberi jogok helyzetével is a világban. A brit delegáció határozati javaslata elítélte a szovjet kormányt, mert a megkötött szerződéseket is semmibe véve büntetőeljárást indított azok ellen, akik a szovjetek által is aláírt helsinki egyezmény alkalmazását követelték hazájukban. A javaslathoz a CLE magyar és lengyel csoportja nevében Szöllősy módosító indítványt nyújtott be, mely szerint az LI ne csak a szovjet, de a többi kelet-európai kormánynak a helsinki egyezményt sértő, elnyomó politikáját is ítélje el. A javaslatot alapos vita után a kongresszus határozattá emelte.77 Az 75 Szöllősy Pál iratai. LI/76/35, September 1976, 6. old. d. pont. 76 Szöllősy Pál iratai. Szöllősy Pál levele Nenad Petrovic CLE titkárhoz, 1976. december 21. 77 Wege der Freiheit in Politik und Wirtschaft. Rede Bundesminister Lambsdorffs- Olympiade 1980 und Dissidentenverfolgung. Wietere Resolutionen.Neue Zürcher Zeitung 156 (1978. október 2. 117-18.
