Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Szabó Róbert: A Liberális Internacionálé (Liberal International) Magyar Csoportja, 1949-1994. Magyarok egy nemzetközi pártszervezetben IV/983
szóba került volna. A Magyar Csoport kezdeményezése azonban nem ért el sikert; szervezési hibák miatt a sajtókonferencián az ügy nem került napirendre, a kongresszuson a delegátusok a NATO és az Európai Közösség (EK) problémáival foglalkoztak, s a CLE tagcsoportjai előre nem egyeztetett javaslataikat külön-külön akarták elfogadtatni.59 A kongresszus végén aztán mégis született egy valamennyire előre mutató döntés: az LI Témacsoport Bizottsága (Steering Committee) a plenáris ülés napirendjére való felvétel helyett a főtitkár feladatává tette a Memorandumban foglaltak megvizsgálását és a jelentéstételt a szervezet végrehajtó bizottsága felé, arról, hogy szükséges-e ebben a témában egy nyilatkozat kiadása.60 Bár a kérdés utóélete az LI adminisztrációjában nem ismert, Szöllősy Pálnak a vezető svájci liberális napilapban megjelent levele61 — és más hasonló sajtóhangok — révén a nyugati közvélemény számára is ismertté lett a Ceau§escu-rezsimnek a romániai magyarságot sújtó intézkedéssorozata. Ez egyúttal megalapozta a romániai kisebbségek helyzetének állandó felszínen tartását az LI fórumain. A LIBERÁLIS INTERNACIONÁLÉ MAGYAR CSOPORTJA 1949-1994 995 A Magyar Csoport helyzetének stabilizálódása a Liberális Internacionálé és a száműzött liberálisok szervezetében, 1968-1976 1968. januárjában a Magyar Csoport — egy, az LI központ részére készített beadványa szerint — már szervezeti-személyi bővítésről számolhatott be. A szervezet titkára Mrs. D. E. Finney (Vészy Emőke), elnöke Szöllősy Pál s az aktív tagok között is ismerős neveket olvashatunk.62 A következő évben elvi-politikai kérdésben kellett állást foglalniuk: a kezdetben átmenetinek tűnő görög jobboldali katonai diktatúra elől elmenekült görög liberálisok felvétele ügyében kérték ki véleményüket. A CLE megkeresése után Szöllősy körlevélben kérte ki a csoport tagjainak véleményét, s közös állásfoglalásuk szerint a liberális eszme és alapelvek alapján egyaránt el kell ítélni a baloldali és jobboldali diktatúráknak, egyeduralmi rendszereknek a klasszikus polgári szabadságjogok felszámolására, a sajtószabadság megszüntetésére irányuló lépéseit. Ezért a görög csoport felvételét javasolták a végrehajtó bizottságba, de a végső döntés különböző okok miatt későbbre halasztódott.63 Még ugyanabban az évben a Száműzött Liberálisok Bizottsága nevében az EC zürichi ülésén Szöllősy Pál a magyar és a 59 Szöllősy Pál iratai. Hámori László levele Szöllősy Pálhoz, 1965. október 5. 60 Szöllősy Pál iratai. Bejczy Antal levele Szöllősy Pálhoz, 1965. október 24. 61 Die ungarische Minderheit in Siebenbürgen. Neue Zürcher Zeitung 144 (1966. október 7.), a levél aláírójaként a Száműzött Liberálisok Magyar Csoportja szerepelt. 62 Szöllősy Pál iratai. Szöllősy Pál jelentése az LI CLE Hungarian Group EC tagjairól: Halász Iván, Kőszegi Rudolf, Pétery Zoltán, Szilassy Sándor, továbbá Unger László (1935) közgazdász. Utóbbi a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem külkereskedelmi szakának hallgatója 1953-1956-ig. Svájci emigrációja első éveiben a Nyugatra menekült Szabad Magyar Egyetemisták Szövetsége (angol nevének rövidítése: UFHS), majd MEFESZ vezetőségének tagja, 1964-1965-ben az UFHS elnöke. A St. Galleni Kereskedelmi Főiskolán (később Egyetem) tanult, 1962-ben üzemgazdaságból, a genfi egyetem bölcsész karán francia nyelvből, majd 1966-ban nemzetközi gazdaságból Masters diplomát szerzett. Vállalati közgazdászként a genfi gyógyszer- és vegyi iparban dolgozott. 63 Szöllősy Pál iratai. Szöllősy Pál és Nenad Petrovic levélváltása 1969. január 17., március 7., április 10.
